Bár nem volt ott a Beatles, a Rolling Stones, a Cream és Bob Dylan sem, mégis az akkori legjobbak koncerteztek, ott volt többek között Jimi Hendrix, Janis Joplin, Santana és Joan Baez. 45 éve, 1969. augusztus 15. és 18. között rendezték a woodstocki fesztivált.
Az azóta legendássá vált fesztivált New York városától 150 kilométerre, White Lake-ben (Bethel város, Sullivan megye, New York állam) rendezték egy bizonyos Max Yasgur 600 holdas farmján, a névadó Woodstock városkától 80 kilométerre. Először ugyanis Woodstock, azután Wallkill vonta vissza a rendezés jogát a helyi lakosság tiltakozása miatt.
A virágmintás autókkal, motorokkal vagy gyalogosan érkezők száma 1969. augusztus 14-ére, péntekre már megközelítette – egyesek szerint meg is haladta – a félmilliót, holott a fesztivált kb. 60 ezresre méretezték. A hatalmas tömeg kétségbe ejtette a hatóságokat, az eredetileg kivezényelt 800 rendőr mellé erősítést küldtek, de nem volt rá szükség, mert semmilyen botrány vagy rendzavarás nem történt, ami annak is köszönhető, hogy engedélyezték a kábítószer-árusítást.
Az egybegyűlteket nem zavarta sem a zuhogó eső, sem a sártenger, sem a szolgáltatások hiányossága. A 250 hektáros területen hatszáz mobilvécét állítottak fel. Az esős hétvégén, péntek délutántól hétfő hajnalig harminckét előadó és zenekar lépett színpadra a szabad ég alatt. Bár nem volt ott a Beatles, a Rolling Stones, a Cream és Bob Dylan sem, mégis az akkori legjobbak koncerteztek.
Számos stílus képviselőit hívták meg. A folkot és a countryt Arlo Guthrie, Tim Hardin és Joan Baez képviselte. Tulajdonképpen hozzájuk sorolható Ravi Shankar indiai szitárművész, a Crosby, Stills, Nash and Young is. A soult és a rhythm and bluest a Sly & the Family Stone, Richie Havens hozta. Talán itt említhető Joe Cocker, a „fehér néger” is, aki ezen a fesztiválon lett világsztár.
A progresszív rock és a blues mezőnye volt a legnépesebb. A Canned Heat Going Up To The Country című száma éppúgy a fesztivál egyik himnusza lett, mint a Ten Years After I’m Going Home, a Santana Soul Sacrifice, Janis Joplin Ball and Chain vagy Jimi Hendrix Purple Haze című szerzeménye. A hippik körében rendkívül népszerű volt a két pszichedelikus zenét játszó együttes, a Grateful Dead és a Jefferson Airplane. Hatalmas sikere volt a The Who-nak is.
A visszaemlékezők egyöntetű vélekedése szerint ezúttal is Jimi Hendrix fellépése – az amerikai himnusz sajátos előadásával – volt a legfőbb attrakció.
A legjobban fizetett banda a 12 500 dollárt kaszáló The Who volt, az előadók gázsija összesen 200 ezer dollárra rúgott. A belépők ára 18 dollár volt, de sokan nem váltottak jegyet, mert pénztárbódék sem voltak, gyakorlatilag szabad volt a bejárás.
A fesztivál összköltsége 2,4 millió dollár volt, a takarítás öt napig tartott. Az esemény hang- és képanyagának jogaiért 1,5 millió dollárt fizettek, a fesztivál, a film, a lemezek az elmúlt negyven évben 200 millió dollárt termeltek. Azóta számos zenei albumot adtak ki, az első, a Woodstock: Music from the Original Soundtrack and More (3 LP) címet viselte A woodstocki fesztivál igazából a lemez megjelenésétől, 1970 májusától vált legendává.
