Számos alkotó szerzői jogi védelme szűnik meg 2016. január elején, többek között Szerb Antal íróé, Bartók Béla zeneszerzőé és Fényes Adolf festőművészé.
Január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá válnak Bartók Béla művei, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem. Január elejétől közkincsbe kerülnek más olyan alkotók munkái is, akik 1945-ben hunytak el – mint Szerb Antal vagy Pietro Mascagni.
Bartók művei 2016. január 1-jétől ugyan szabadon felhasználhatóvá válnak, de a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még marad két jelentős megkötés: az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi műve), a másik pedig, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-vel.
Január 1-jétől szabadon lehet felhasználni Johan Huizinga holland történész és indológus, Pietro Mascagni olasz zeneszerző és karmester, Szerb Antal író, irodalomtörténész, valamint Fényes Adolf, festőművész műveit is.
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy a fizikai tulajdontól eltérően csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat.
A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Ez az időtartam így a művek legnagyobb részének teljes élettartamát lefedi. Egy friss tanulmány szerint Európában minden 10 jogdíjkifizetésben részesülő személyből 9 élő szerző, és csak 1 örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után 70 évvel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek. Ezek a művek valóban a közös kultúrkincs részét képezik, és ezt a jogi szabályozás is elismeri a szerzői jogi védelem megszűntével.
A védelmi idő lejártának sajátos, kettős hatása van. A pozitív oldala, hogy a művek felhasználói könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, ugyanakkor a szerzői jog kizárólagosságának elveszésével a vállalkozók kevésbé ösztönzöttek a kiadásra, hiszen előfordulhat, hogy azonos című, gyengébb minőségű, de olcsóbb kiadványokkal kell majd versenyezniük. Bartók egy igazi klasszikus, ezért az ő esetében a jövőre induló, kiemelt minőségű magyar-német kottaösszkiadás-sorozat kivételt jelent. De az olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadványokkal érdemes lesz vigyázni – idézi a közlemény Tóth Péter Benjamint, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatóját.
Akiknek a művei szintén szabadon felhasználhatók 2016. január 1-jétől
Külföldi művészek
Johan Huizinga holland történész és indológus. Leghíresebb műve a Szerb Antal által fordított A középkor alkonya, amelyben főleg a késő középkori francia és dél-németalföldi kultúra történeti feldolgozásával foglalkozik. 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.
Pietro Mascagni, olasz zeneszerző, karmester. A milánói konzervatóriumban tanult, leghíresebb műve a Parasztbecsület opera, amely egy csapásra világhírűvé tette őt. Rövid ideig a római operaház főzeneigazgatója is volt.
Magyar művészek
Szerb Antal, író, irodalomtörténész több nemzetközileg ismert és elismert regény szerzője. Irodalomtörténeti munkái (Magyar irodalomtörténet, A világirodalom története) mindmáig kedvelt olvasmányok az irodalomszeretők körében. Legismertebb regénye az Utas és holdvilág, amelynek egyik legutóbbi, német fordítása 2004-ben készült, és ezt követően angolul is újra kiadták. Egészen különböző területeken fordított: magyarra ültette Johan Huizinga: A középkor alkonya művét, Casanova emlékiratait, Colombus útinaplóját, P.G. Wodehouse és Stephen Leacock írásait.
Bartók Béla nemcsak a magyar és az európai, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségű alkotó. A Pesti Zeneakadémián tanult, majd a Zeneakadémia és később a Néprajzi Társaság támogatásával gyűjtötte a magyar népzenét – e munkájában Kodály Zoltán is közreműködött –, valamint kutatta a Kárpát-medencei és a távolabbi népek népzenéjét is, így létrehozta az összehasonlító népzenekutatást. A népzene jelentős hatást gyakorolt kompozíciós stílusára. Színpadi művei: A kékszakállú herceg vára (1911), A fából faragott királyfi (1914-1916), A csodálatos mandarin (1918-1919). A második világháború elől az Egyesült Államokba menekült, ahonnan már nem tudott hazatérni. 1945-ben halt meg New Yorkban.
Fényes Adolf, festőművész Székely Bertalan és Greguss János növendékeként tanult, később Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. A Szegény ember élete című festményciklusa a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartozik. Részt vett a szolnoki művésztelep létrehozásában: 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, és a kolónián belül művészetpedagógiai tevékenységet is folytatott. Az 1900-as évek első évtizedére tehető az impresszionizmus-posztimpresszionizmus hatásáról árulkodó „szegényemberek”-ciklus, amelyet 1914 után egy meseszerű és biblikus utalásokkal, jelképekkel telített – „romantikus” – korszak követett.
