Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni érvényes végintézkedést hagyott hátra, amelyben részletesen rendelkezett hagyatékáról – mondta Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, az irodalmi hagyaték kezelője.
„A hagyaték legnagyobb értékei kétségkívül az abdai tömegsírból előkerült dokumentumok, kéziratok – olvasható az MTA Radnóti oldalán. – Ettől a csoporttól elválaszthatatlan az a szamárkóró, amelyet Gyarmati Fanni 1946-ban, férje holttestének azonosításakor tépett a sírról.”
Ferencz Győző: a teljes Radnóti-hagyatékot nem lehet elárverezni
A teljes Radnóti-hagyatékot nem lehet elárverezni, a költő februárban elhunyt özvegyének ugyanis nem egyetlen örököse van – közölte Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, az irodalmi hagyaték kezelője az MTI-vel.
RADNÓTI MIKLÓS: EMLÉK
Ó, én!
szoknyás gyerek még,
fölemelt karral álltam
az ég alatt és
teli volt a rét
csillaggal és katicabogárral!
Akkor fordította el rólam
egy isten a szemét!
A szakértő azzal kapcsolatban mondta el mindezt, hogy két portál is hírt adott a teljes hagyaték elárverezéséről. Az Index a Borsonilne internetes portálok nyomán írt arról, hogy Radnóti Miklósné hagyatékából Szegeden már árvereztek néhány kötetet, december elején pedig egy budapesti árverés tételei között szerepelnek a költő özvegyének egykori könyvtárából származó könyvek.
Ferencz Győző elmondta, hogy Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni érvényes végintézkedést hagyott hátra, amelyben részletesen rendelkezett hagyatékáról.
Mindazt, ami a nyilvánosság szempontjából jelentőséggel bírhat, tehát az irodalmi hagyatékot – a kéziratokat, leveleket, dokumentumokat és fényképeket – a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának adományozta. Felidézte, hogy az anyag jelentős része már 2008-ban átkerült a kézirattárba, ezeknek a dokumentumoknak a feldolgozása folyamatban van. Azoknak az iratoknak az átadása, amelyeket Radnóti Miklósné személyes okokból haláláig magánál tartott, jelenleg folyik – tette hozzá. Ferencz Győző hangsúlyozta, hogy a feldolgozás után az irodalmi hagyaték kutatható lesz.
„Minden olyan érték, amelyhez a nyilvánosságnak érdeke fűződhet, az MTA Kézirattárában, szakmailag kikezdhetetlenül jó helyen van. A végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy Radnóti Miklósné a hagyaték többi részét nem akarta egyben tartani, így az rendelkezésének megfelelően az ő magántulajdonából mások magántulajdonába került, és magánügy, mi lesz vele. A végrendeletet tiszteletben kell tartani” – jegyezte meg a Radnóti-kutató.
A gyűjtők rendszerint jelentős összegeket fizetnek a hasonló hagyatékokból előkerülő kötetekért vagy más műtárgyakért, így megfelelő körülményeket is biztosítanak az értékes tárgyak megőrzésére. Nem kallódik el semmi, ha magángyűjteménybe kerül – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ha az állami gyűjteményeknek fontos és érdekes lehet a Radnóti-hagyatékból árverésre kerülő kötetek és műtárgyak megszerzése, akkor erre is adott a lehetőség.
Az irodalomtörténész beszámolt arról is, hogy Radnóti Miklósné általános örököse, Ausztráliában élő unokahúga – akivel egész életében szoros kapcsolatot ápolt – megállapodott a XIII. kerületi önkormányzattal, hogy a Radnóti Miklósról elnevezett művelődési házban állandó emlékszobát alakítanak ki, ahol a tragikus sorsú költő íróasztala, karosszéke, könyvespolca, néhány könyve és személyes tárgya lesz majd látható.
