„A gép sugarát kereken veti, képköre fénylik a sik lepedőn / mindjárt, szivem, uj szinek és alakok lovagolnak a fénylegyezőn” Milyen viszonyban áll egymással a hatalom és a művészet? Egyáltalán: van-e közük egymáshoz? Mi, nézők pedig csak nézünk, mint a moziban…
Február 18-án folytatódik a Könyvtárlat az Országos Széchényi Könyvtárban. Réz András filmesztéta a hatalom és a filmművészet kapcsolatát járja körül, majd Góbi Rita társulata a női sorsok és a kelet-közép-európai történelem egymásra hatásáról szóló táncelőadását láthatják. A programot egy Babits kézirat-töredék, valamint az 1940–1960 közötti magyar film korszakát megidéző plakátokat, újságokat bemutató kamarakiállítás egészíti ki.
BABITS MIHÁLY: MOZGÓFÉNYKÉP
(részlet)
A gép sugarát kereken veti, képköre fénylik a sik lepedőn
mindjárt, szivem, uj szinek és alakok lovagolnak a fénylegyezőn
olcsó s remek élvezet összecsodálni e gyors jelenéseket itt:
első a Szerelmi Tragédia, melyet a lámpa a falra vetit.
Ni – Amerikában e nagypalotának a dús ura – milliomos
rendel, levelez, sürög, üzleteit köti, telefonoz.
Titkára előtte. Beszélni akar vele. Várja. Magára marad.
Beszél neki. Karja mozog hevesen s ura szörnyű haragra gyulad.
16:30–17:10 Film és ideológia/Vágott változat: Réz András filmesztéta előadása
Milyen viszonyban áll egymással a hatalom és a művészet? Egyáltalán van-e közük egymáshoz? Kell-e, hogy közük legyen?
A magyar film története ebből a szempontból különösen izgalmas. Van, amikor vagy tilos, vagy kötelező. Van, amikor a hatalom tilt-tűr-támogat. Van, amikor összekacsintanak, haragszomrádot játszanak, flörtölnek. Van, amikor a hatalom megelőző cenzúrát alkalmaz. És van, amikor csupán megtorló cenzúrát, vagy éppen csak belenyúl egy kicsikét. Van, amikor a hatalom csak arra vágyik, hogy szeressék. Vagy féljenek tőle. „Amikor meghallom azt a szót, hogy kultúra, kibiztosítom a Browningomat” – hangzott el Hanns Johst Schlageter című drámájában 1933-ban, amelyet a szerző Hitler 44. születésnapjának tiszteletére írt.
Mi, nézők pedig csak nézünk, mint a moziban… Beszélgessünk egy kicsit a hatalom és művészet színeváltozásairól, a flörtölés és szakítás technikáiról az 1940–1960 között készült magyar filmek kapcsán.
17:30 A Góbi Rita Társulat bemutatja: Memento mori tánc road movie
Filmművészet, élő zene és kortárs tánc fúziója a Góbi Rita táncos, koreográfus és társulata által alkotott, az est tematikájához készült kivételes produkció. A művész ihletforrásai Kelet-Közép Európa memento moriként fennmaradt épületei és az emlékezet által őrzött női sorsok. A jellegzetes építészeti formák síkjai, terei, vonalai, perspektívái a mozdulatok, a tánc részeivé válnak, tisztelgéssé a nők előtt, akik szemtanúi és alakítói történelmünknek. Film és élő tánc egymásba fonódik, ahogyan az emlékezet és az idő.
Az előadás alapját képező táncfilmet a nagyközönség korábban többek között Athénban, Prágában, Utah-ban láthatta.
Kamaratárlat –„Fénylegyező” – a mozgókép paloták és az 1940–1960 közötti magyar film korszakát megidéző plakátokat, újságot, műsor-közlönyt válogattunk gyűjteményünkből. Középpontban: Babits Mihály Mozgófénykép című, a Nyugat 1909. 1. számában megjelent versének eredeti kézirat-töredéke.
A tárlat részeként levetítik a 2×2 néha öt című film főszereplőjével, Zenthe Ferenccel és az alkotókkal készült rövid interjút.
