„Mi kell neked? Fatető! / Fatető! / Deszka madáretető.” A madáretetési időszak hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, többnyire november közepétől március végéig tart.
Elkezdődött az idei országos madáretetési szezon
NEMES NAGY ÁGNES: HÓESÉSBEN
Szakad a hó nagy csomókban,
Veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet!
Nem is ugrálsz, araszolsz,
Hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat,
Ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető!
Fatető!
Deszka madáretető.
Elkezdődött az idei országos madáretetési szezon, amely a Magyarországon maradó, illetve Eurázsia északi térségeiből ide telelni érkező énekesmadarak számára nyújt segítséget a téli évszakokban.
Több mint egy évszázada indult el Magyarországon a lakosság önkéntes madáretetési mozgalma, amely során a madárbarátok több tízezernyi etető segítségével igyekeznek megkönnyíteni az állatok táplálékhoz jutását – emlékeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye.
Az etetési időszak dandárja Magyarországon az első fagyok késő őszi beköszöntésétől ezek megszűnéséig, többnyire november közepétől március végéig tart, az etetők madárforgalma pedig elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak és ilyenkor többnyire az északi inváziós fajok is elmaradnak. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozhat egy-egy markáns hidegfront betörése előtt, ami Eurázsia hatalmas területeiről hozhat jelentős madártömegeket a Kárpát-medencébe.
A madárvédők az etetőkbe helyezhető madáreleségeket négy nagy csoportba sorolják. A legismertebb a napraforgó, amibe érdemes pluszban apró szemű magvakat, például kölest vagy muhart tenni. A második az állati zsiradék, a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a főzéssel sótalanított szalonna, a harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma, illetve a télen is nélkülözhetetlen ivó- és fürdővíz, ezért az itatóból a jeget napközben legalább egyszer érdemes langyos vízre cserélni.
Az egyesület szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy senki ne etesse kenyérrel vagy morzsával a madarakat, mert ez több napig, hétig is az etetőben maradhat elfogyasztatlanul és eközben erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást okozhat az állatoknál.
A kihelyezés módja és működési elve szerint több etetőtípus is létezik: ablak-, dróthenger-, dúc-, függő-, garatos önetető és talajetető. Emellett léteznek olyan tematikus etetőkertek is, melyekkel a ritkább látogató harkályok, küllők, fakuszok és ökörszemek látogatását lehet gyakoribbá tenni. Az etetőkre látogató madarak egy része jobban szeret a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat, ezért egy-egy etetőhelyen lehetőleg több szinten is érdemes eleséget kínálni. Az etetők közelébe érdemes kihelyezni néhány mesterséges madárodút is, amelyben a cinegék vagy a verebek akár csoportosan is tudnak éjszakázni.
A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár több száz kilométerről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért a megkezdett etetést lehetőleg ne hagyjuk abba – lehetőleg érdemes minden évben folytatni. Az itt megforduló madarak jelentős faj- és egyedszáma miatt a téli madáretetés kínálja a legösszetettebb madármegfigyelési lehetőséget.
Bornemissza Zoltán fatenyésztési vándortanár a madarak téli etetésének lehetőségére és fontosságára is felhívta a figyelmet A hasznos madarak védelméről című ismereterjesztő, szemléletformáló könyvében, amely 1890-ben jelent meg Budapesten. Ettől az évtől számítják a lakosság körében mind nagyobb népszerűségnek örvendő országos madáretetés elindulását, amely immár 127. téli-tavaszi szezonjába lépett.
