2017. január 22.  Vasárnap
Pára -3 °C Pára
Rovatok
2017. január 22.  Vasárnap   Artúr, Vince
Pára -3 °C Pára
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Borban az igazság című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Gasztro

Borban az igazság

Szerző: / 2016. szeptember 9. péntek / Gasztro, Sztárkonyha   

bor, szőlő, szőlőprés (Fotó: Cultura.hu)„Ah, a bor az felvidít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi, szivárványossá teszi ezt a szürke világot…” – sorolja a jó bor hatását Jókai Mór A bor című írásában.

Janus Pannoniusról már ferrarai korszakában följegyezték, hogy mennyire szerette a szőlőt. A 16. századból fennmaradt szőlőfajták lajstromát bizonyára az a Balassi Bálint is betéve tudta, aki nem vetette meg még a polyák (lengyel) ivóhelyek nedűit sem. A Himfy szerelmei megjelenésével Kisfaludy Sándor tette híressé a szüretet s vele együtt Badacsonyt és annak borát országszerte. Jókai Mór, aki maga is termesztett szőlőt és készített bort A bor című írásában így lelkesedik: „Ah, a bor az felvidít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi, szivárványossá teszi ezt a szürke világot, eltemeti a bút, feltámasztja a reményt, demokratává teszi a nagy urat, úrrá teszi a szegényt”.

 Ady Endre soha nem mondott nemet egy jófajta bornak, Babits Mihály és Németh László is dicsőítette az isteni nedűt. Hamvas Béla pedig emlékezetes formában tárja elénk a két bor karakterrajzát A bor filozófiája című munkájában. Eötvös Károly a Utazás a Balaton körül című útirajzában nemcsak Somló festői szépségét mutatja be, hanem különleges borát is dicsőíti..

Mi is a bor? A bor kémiai szempontból alkohol, különféle szerves és szervetlen savak, csersav vagy tanin, glicerin, víz és cukor. Semmi különös tehát. Egy valamit még ma sem tud senki, nevezetesen azt, hogy az illatok és aromák százai hogyan képesek harmonikus egésszé összekapcsolódni. Ez minden egyes bor titka.

Szüret Jókai Mór svábhegyi szőlőjében, 1898 (Fotó: A magyarok krónikája/OSZK)

Az európai borfilozófia szerint a bor a természet terméke – és a jövőben is annak kell maradnia. Az európai és a tengerentúli országokban meglehetősen eltérő a „hagyományok és szokások” értelmezése. Kérdés például, hogy engedélyezett-e a bortól idegen, mesterséges tannin hozzáadása, vagy kizárólag természetes aroma

Ma, amikor hatalmas összegeket áldoznak arra, hogy a magyar borok visszanyerjék régi elismerésüket és ismertségüket, érdemes felidézni Eötvös Károlynak több, közel száz évvel ezelőtti szentenciáját. Az újra rangjukért, méltó megbecsülésükért küzdő nemes borok érdekében szinte látnoki erővel fogalmazta meg, mi a tennivaló:

„De mégis sok borra van szükségünk. A magyar ember lelkét sörnek, pályinkának át nem engedhetjük. Ám termeljétek a sok bort az alkalmas síkokon és hegylábakon, de a hegyek büszke meredekjén hagyjátok meg az ősi magyar szőlőt, s ha urak akartok maradni: szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen csak az isteneknek, a királyoknak s a magyar embernek való. S ezeknek is csak ünnepnapon.”

Kell ennél tömörebb, szemléletesebb igazság és dicséret nemes italunkról?

Nemcsak elgondolkoztató, hanem felettébb tanulságos, amit Eötvös a hozzánk betelepített, és azóta már szinte magyar szőlőnek számító fajták hatásáról ír. A sok figyelmet érdemlő megállapításokat olvasva feltehetjük a kérdést: miért ne lehetnének elismertek nemzetközi szinten történeti boraink? Igaz, Eötvös kicsit erősebben fogalmazott:

„Azt az embert, a ki először hozott be hozzánk franczia szőlővesszőt, elevenen kellett volna feldarabolni, s egy darabját minden szőlővidéken ijesztő például karóra húzni. S ezt cselekedni mindenkivel, aki példáját követte.
Volt nekünk negyven-ötvenfajta kitűnő magyar szőlőnk. Magyar talajban, magyar napfényben, magyar levegőben valami különössé, valami istenáldotta zamatossá fejlődött fajták ezek. Ahogy búzánknak, cseresznyénknek, sárga- és őszibarackunknak, sőt még gesztenyénknek sincs párja a világon, úgy nincs szőlőnknek se. A magyar gyümölcs sok fajtája fölötte áll a földkerekség minden gyümölcsének. Az erdélyi som és hegyaljai furmint, az érmelléki bakator, az egri kadarka, a budai mézes, a somlyai rakszőlő, a balatonmelléki juhfarkú, bajor és tulipiros föl nem található sehol. Illatos szőlőinkről nem is beszélek. Hol van ezek párja?
Miért kellett ezeket a vizenyős ízű francia, spanyol, olasz és rajnai fajtákkal fölcserélni?
Azért, hogy behozzák a szőlőférget, a szőlőpenészt, a szőlőnek minden fehér és fekete, minden föld alatti és föld feletti betegségét.”

A bor egyedi, a bor a természet műve. Azonos termőhelyen, sőt, akár azonos szőlőbirtokon meglepő nagy eltérést okozhat a legkisebb változás is. Ha a virágzás néhány napot késik, vagy nyáron elmarad az áhított eső, az ősszel szüretelt szőlőből egészen más bor lesz. Ha az évi átlaghőmérséklet fél fokkal emelkedik, máris megváltozik egyes savak aránya.

Szüreti mulatság, 1903 (Fotó: Fortepan)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek