2017. május 28.  Vasárnap
Közepesen felhős 22 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. május 28.  Vasárnap   Emil, Csanád
Közepesen felhős 22 °C Közepesen felhős

Palásthy Ágnes: Arabella sportol

Lechner összes

John Wayne, a westernfilmek hőse

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”

Palásthy Ágnes: Arabella sportol  
Palásthy Ágnes meséje hatalmas kaland gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Lechner összes  
Lechner Ödön a nemzeti építészet apostola volt, aki alkotásaival ma is hat. Aki kinyitja ezt a szép albumot, megtapasztalja művészi erejét.
John Wayne, a westernfilmek hőse  
110 éve, 1907. május 26-án született John Wayne Oscar-díjas amerikai színész, rendező, producer, az amerikai filmtörténet egyik legnagyobb sztárja.
Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”  
90 éve, 1927. május 25-én született New Yorkban Robert Ludlum amerikai író, több mint húsz világsikerű bestseller szerzője, Jason Bourne titkos ügynök "atyja".
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Borban az igazság című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Gasztro

Borban az igazság

Szerző: / 2016. szeptember 9. péntek / Gasztro, Sztárkonyha   

bor, szőlő, szőlőprés (Fotó: Cultura.hu)„Ah, a bor az felvidít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi, szivárványossá teszi ezt a szürke világot…” – sorolja a jó bor hatását Jókai Mór A bor című írásában.

Janus Pannoniusról már ferrarai korszakában följegyezték, hogy mennyire szerette a szőlőt. A 16. századból fennmaradt szőlőfajták lajstromát bizonyára az a Balassi Bálint is betéve tudta, aki nem vetette meg még a polyák (lengyel) ivóhelyek nedűit sem. A Himfy szerelmei megjelenésével Kisfaludy Sándor tette híressé a szüretet s vele együtt Badacsonyt és annak borát országszerte. Jókai Mór, aki maga is termesztett szőlőt és készített bort A bor című írásában így lelkesedik: „Ah, a bor az felvidít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi, szivárványossá teszi ezt a szürke világot, eltemeti a bút, feltámasztja a reményt, demokratává teszi a nagy urat, úrrá teszi a szegényt”.

 Ady Endre soha nem mondott nemet egy jófajta bornak, Babits Mihály és Németh László is dicsőítette az isteni nedűt. Hamvas Béla pedig emlékezetes formában tárja elénk a két bor karakterrajzát A bor filozófiája című munkájában. Eötvös Károly a Utazás a Balaton körül című útirajzában nemcsak Somló festői szépségét mutatja be, hanem különleges borát is dicsőíti..

Mi is a bor? A bor kémiai szempontból alkohol, különféle szerves és szervetlen savak, csersav vagy tanin, glicerin, víz és cukor. Semmi különös tehát. Egy valamit még ma sem tud senki, nevezetesen azt, hogy az illatok és aromák százai hogyan képesek harmonikus egésszé összekapcsolódni. Ez minden egyes bor titka.

Szüret Jókai Mór svábhegyi szőlőjében, 1898 (Fotó: A magyarok krónikája/OSZK)

Az európai borfilozófia szerint a bor a természet terméke – és a jövőben is annak kell maradnia. Az európai és a tengerentúli országokban meglehetősen eltérő a „hagyományok és szokások” értelmezése. Kérdés például, hogy engedélyezett-e a bortól idegen, mesterséges tannin hozzáadása, vagy kizárólag természetes aroma

Ma, amikor hatalmas összegeket áldoznak arra, hogy a magyar borok visszanyerjék régi elismerésüket és ismertségüket, érdemes felidézni Eötvös Károlynak több, közel száz évvel ezelőtti szentenciáját. Az újra rangjukért, méltó megbecsülésükért küzdő nemes borok érdekében szinte látnoki erővel fogalmazta meg, mi a tennivaló:

„De mégis sok borra van szükségünk. A magyar ember lelkét sörnek, pályinkának át nem engedhetjük. Ám termeljétek a sok bort az alkalmas síkokon és hegylábakon, de a hegyek büszke meredekjén hagyjátok meg az ősi magyar szőlőt, s ha urak akartok maradni: szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen csak az isteneknek, a királyoknak s a magyar embernek való. S ezeknek is csak ünnepnapon.”

Kell ennél tömörebb, szemléletesebb igazság és dicséret nemes italunkról?

Nemcsak elgondolkoztató, hanem felettébb tanulságos, amit Eötvös a hozzánk betelepített, és azóta már szinte magyar szőlőnek számító fajták hatásáról ír. A sok figyelmet érdemlő megállapításokat olvasva feltehetjük a kérdést: miért ne lehetnének elismertek nemzetközi szinten történeti boraink? Igaz, Eötvös kicsit erősebben fogalmazott:

„Azt az embert, a ki először hozott be hozzánk franczia szőlővesszőt, elevenen kellett volna feldarabolni, s egy darabját minden szőlővidéken ijesztő például karóra húzni. S ezt cselekedni mindenkivel, aki példáját követte.
Volt nekünk negyven-ötvenfajta kitűnő magyar szőlőnk. Magyar talajban, magyar napfényben, magyar levegőben valami különössé, valami istenáldotta zamatossá fejlődött fajták ezek. Ahogy búzánknak, cseresznyénknek, sárga- és őszibarackunknak, sőt még gesztenyénknek sincs párja a világon, úgy nincs szőlőnknek se. A magyar gyümölcs sok fajtája fölötte áll a földkerekség minden gyümölcsének. Az erdélyi som és hegyaljai furmint, az érmelléki bakator, az egri kadarka, a budai mézes, a somlyai rakszőlő, a balatonmelléki juhfarkú, bajor és tulipiros föl nem található sehol. Illatos szőlőinkről nem is beszélek. Hol van ezek párja?
Miért kellett ezeket a vizenyős ízű francia, spanyol, olasz és rajnai fajtákkal fölcserélni?
Azért, hogy behozzák a szőlőférget, a szőlőpenészt, a szőlőnek minden fehér és fekete, minden föld alatti és föld feletti betegségét.”

A bor egyedi, a bor a természet műve. Azonos termőhelyen, sőt, akár azonos szőlőbirtokon meglepő nagy eltérést okozhat a legkisebb változás is. Ha a virágzás néhány napot késik, vagy nyáron elmarad az áhított eső, az ősszel szüretelt szőlőből egészen más bor lesz. Ha az évi átlaghőmérséklet fél fokkal emelkedik, máris megváltozik egyes savak aránya.

Szüreti mulatság, 1903 (Fotó: Fortepan)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek