„Az Eiffel-torony éjjel eldől, / bebúvik paplanos ködökbe,” A felavatás évében számos neves személyiség látogatott el az Eiffel-toronyhoz, köztük Sarah Bernhardt, a kor nagy tragikája, Thomas Edison, a feltaláló és Buffalo Bill, a hírneves cowboy is.
Legyen kecses, szép és praktikus – ezek voltak Gustave Eiffel elvárásai az épülő monstrummal szemben. Gustave Eiffel mérnök, aki addig hidak és más fémszerkezetek megalkotójaként volt ismert, az tornyot a francia forradalom centenáriumának szenzációjaként, az 1889-es párizsi világkiállításra tervezte. Az építő, Gustav Eiffel irodája részt vett egyebek között a Panama-csatorna és a budapesti nyugati pályaudvar tervezésében, nevét mégis „legértelmetlenebb” építménye tette halhatatlanná. 1887. január 26-án kezdték el Párizsban a Mars-mezőn az Eiffel-torony építését. A francia nemzeti lobogót 1889. március 31-én húzták fel az immár kész építmény csúcsára.
1887 júliusában kezdődött meg az Eiffel-torony elemeinek összeszerelése, de alig néhány nappal később Franciaországban szenvedélyes vita alakult ki a tervről: az ellentábor azt hangoztatta, hogy a gigantikus építmény „megbecsteleníti Párizst”.
Alig kezdődött meg az építkezés, már olyan neves személyiségek emelték fel ellene szavukat, mint Guy de Maupassant író vagy Charles Gounod, a zeneszerző. Egy anekdota szerint a leghevesebb ellenzők közé tartozó Maupassant a torony elkészülte után minden nap annak vendéglőjében ebédelt – mert szavai szerint ez az egyetlen hely Párizsban, ahonnan nem látszik az építmény. A helyzet azóta változott, az Eiffel-tornyot műalkotásnak is tekintik, s ritka az a Párizsban játszódó film, ahol az ablakban ne rémlene fel jellegzetes sziluettje.
A Szépművészeti Akadémia (Académie des Beaux-Arts) tagjaiként közös cikkükben a Le Temps című tekintélyes lapban a következő szavakkal ostorozták a város vezetését: „Vajon Párizs szövetkezik-e egy gépkonstruktőr pénzhajhász képzeletével, amely arra irányul, hogy jóvátehetetlenül elcsúfítsa és megbecstelenítse a várost ezzel a felesleges és szörnyűséges Eiffel-toronnyal?”
A mérnök és Párizs városa nem hátrált meg, a példátlan vállalkozás folytatódott. 50 mérnök és rajzoló dolgozott a terveken, több mint száz munkás gyártotta le külön műhelyben a 18 ezer különböző alkatrészt, majd 250 munkás – „az ég ácsainak” nevezték őket – szerelte össze az építményt.
Bár a tornyot számos számmal jellemezték – 7300 tonna a vasszerkezet, 10 100 tonna a teljes építmény súlya, 2,5 millió csavart használtak fel hozzá, 18 038 vas szerkezeti elemet építettek be, 312 méter a torony magassága -, mégis, a munka résztvevői egy nullás számra voltak a legbüszkébbek: egyetlen halálos baleset sem történt az építkezésen.
Gustave Eiffel 1889. március 31-én gyalog mászott fel az elkészült torony harmadik emeletére felvezető 1710 lépcsőn és kibontotta a francia trikolórt, míg odalent 21 ágyúlövés dördült el. A tervező ezután elkérte egy, a ceremónián megjelent hölgy legyezőjét és ezt írta rá: „A francia zászló az egyedüli, amelynek 300 méteres rúdja van.”
Az 1889-ben felavatott Eiffel-torony négy évtizeden át a világ legmagasabb építménye maradt – egészen a New York-i Chrysler-palota elkészültéig, 1929-ig.
A kezdeti támadásokat általános elismerés váltotta fel. A világkiállítás több mint 32 millió látogatója közül 1 968 287-en keresték fel a tornyot. A felavatás évében számtalan neves személyiség volt az Eiffel-torony látogatója, köztük Sarah Bernhardt, a kor nagy tragikája, Thomas Edison, a feltaláló, aki fonográfjának egy példányával ajándékozta meg az alkotót, és Buffalo Bill, a hírneves cowboy is, nagy kalapjában.
Még Charles Gounod sem tudott ellenállni a kihívásnak, hogy felmásszon az általa oly hevesen támadott toronyba. Gustave Eiffel Edisonnal együtt látta vendégül, ebédet adott tiszteletükre, majd aláíratta velük a menükártyát.
2014-ben a világ leglátogatottabb fizetős turistalátványosságának teljesen felújították és átalakították az 57 méteres magasságban lévő első szintjét, ahol eddig kevés látogató állt meg. Látványos üvegpadlót és a mozgássérültek számára is teljesen megközelíthető környezetkímélő tereket kapott a párizsi Eiffel-torony első szintje. A felújítás legjelentősebb újdonsága a torony egy-egy részén padlózatként lefektetett átlátszó üveglap, amely szédületes látvány nyújt a talaj felé. Az átlátszó hatást erősíti, hogy lebontották és teljesen újjáépítették a két pavilont is, amelyek biztonsági kerítéseit üvegfalra cserélték. A pavilonokban található luxusétterem és üzletek is megújultak, megközelíthetővé váltak mozgáskorlátozottak számára is, valamint modernizálták az építmény energiaellátását is. Az újonnan felszerelt négy napelem a pavilonokban használt meleg víz felét tudja fűteni, és egy esővíz-tározót is felszereltek, amely a mosdók vízellátásában segít.
Az Eiffel-torony Európa leglátogatottabb műemléke, az 1889-ben megnyílt „Öreg Hölgy” naponta 25-30 ezer látogatót fogad a hét minden napján, amely évente hétmillió (más források szerint nyolcmillió) embert jelent, 85 százalékuk külföldi turista. A francia nevezetességet a világ egyik legsűrűbben látogatott építményének tartják, 2013-ban 73 millió eurós forgalmat bonyolított le.
