A drágakövek – Különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című mű írója elfeledett tudós, pedig lenne miért büszkének lenni rá. Vendl Mária mineralógus, az első magyar nő a természettudós-magántanárok között 125 éve született.
Dudich Endréné Vendl Mária 1890. május 26-án született az erdélyi Ditrón. Már a budapesti tudományegyetem hallgatójaként kitűnt tehetségével, amikor 1912-ben a grideli baritról (a barit nagy fajsúlyú, fehéres, sárgás kristályos ásvány) írt munkájával pályadíjat nyert. Családjában Aladár bátyja, Miklós öccse és férje, Dudich Endre után ő a negyedik egyetemi tanár.
1913-ban szerezte mineralógusi oklevelet és egyetemi magántanár lett. Ő volt az első magyar női kutató, akinek munkáját a Magyar Tudományos Akadémián bemutatták és az első tudósnő, aki egyetemi magántanári kinevezést kapott, olvasható az 1975-ben megjelent Földtani tudománytörténeti évkönyvben, Sztrókay Kálmán Az első magyar professzornő. Emlékezés a 30 éve elhunyt Vendl Máriára című írásában.
Első tudományos dolgozata már 23 éves korában megjelent. Az egyetem elvégzése után Lőcsén és Szombathelyen tanított, 1920-ban került a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárába. 1930-tól a debreceni egyetemen – az első női magántanárként – ásványtant adott elő.
Szaktudománya, a mineralógia tárgykörében 21 nagyobb tanulmányt tett közzé. Elsősorban krisztallográfus volt, munkásságának legjelentősebb része a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosult. A hazai kalcitok specialistájaként tartották számon, de kőzettani és meteoritvizsgálatokat is végzett.
Koch Sándorral közösen írott, A drágakövekről – Különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című munkáját tekintik legfontosabb művének. Vezetőségi tagja volt a Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének, és gyakran publikált az egyesület kiadványában, a Magyar Női Szemlében. Tevékeny tagja volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak. Az első női szerző volt, akinek munkáit az MTA ülésein bemutatták.
Életének a második világháború viszontagságai vetettek véget, 1945. augusztus 17-én halt meg Sopronban. Emlékét a Vendl Mária Emlékalapítvány őrzi. A társulat választmánya 1983-ban határozta el, hogy az Emlékalapítványt emlékéremmé alakítja. A Vendl Mária Emlékérmet három évenként osztják ki
