2017. október 17.  Kedd
Pára 7 °C Pára
Rovatok
2017. október 17.  Kedd   Hedvig
Pára 7 °C Pára

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

Ég és föld között

Fábri Zoltán filmes világa

Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Ég és föld között  
Ég és Föld között címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát körüljáró nagyszabású kiállítás nyílt a Várkert Bazárban, Budapesten.
Fábri Zoltán filmes világa  
100 éve, 1917. október 15-én született Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, a magyar filmművészet kimagasló alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Bodor Pál, Diurnus emlékére című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Bodor Pál, Diurnus emlékére

Szerző: / 2017. március 13. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Bodor Pál, Diurnus (Fotó: 1930-2017) író, újságíró, esztéta (MTI Fotó: Kollányi Péter)“Amikor baj van velem, annak mindig története van, amikor jól vagyok, annak nincs története.” Búcsúzunk az életének 87. évében elhunyt Bodor Pál (Diurnus) írótól, újságírótól.

Drága Pali bácsi. Köszönet a véget nem érő beszélgetésekért, az egyetemi órákon nyújtott türelméért. Az óvatos intelmekért és a mérhetetlen kedvességért.

Életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Bodor Pál (Diurnus) író, újságíró vasárnap este. 1930 július 28-án született Budapesten. Az irodalmár 1936 és 1983 között Romániában élt, 1946-ban Temesváron a Gaudeamus című diáklap szerkesztője volt, majd a Magyar Népi Szövetség bukaresti lapja, a Romániai Magyar Szó munkatársaként dolgozott 1947-48-ban.  Kolozsvárott 1951-ig az Igazság, 1951-től 1967-ig az Utunk munkatársa volt.

Ezt követően 1967 és 1969 között a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi osztályának főszerkesztője, majd a Kriterion Kiadó főszerkesztője volt. Bodor 1970-től a bukaresti rádió és tv német és magyar műsorainak főszerkesztőjeként dolgozott, ám 1979-ben lemondott tisztségéről; 1982-ig az Előre munkatársaként, riporterként dolgozott.

“A magyar sajtónak jelentős része, és a magyar sajtótársadalom jelentős része úgy érzi, hogy előkészítette a rendszerváltozást, s hogy érdemei vannak abban, hogy megváltozhatott a világ. A sajtónak ez az önértékelése lehet túlzott, lehet megkérdőjelezhető, de mindenképpen nagyon megnehezíti a rendszerváltozás utáni kormányhatalom egyértelműen globális, vagy döntően globális elítélő álláspontját a sajtóval szemben.”

Az irodalmár 1983-tól Budapesten élt, a Magyar Nemzet főmunkatársaként dolgozott és Diurnus álnéven önálló rovata volt, majd 1991 és 1994 között a Népszabadság főmunkatársaként tevékenykedett. Bodor Pál nem hirdetett igazságokat, inkább megosztotta az olvasóval kétségeit a valóságról és annak sajtóbeli ábrázolásáról.

Bodor Pál, Diurnus (Fotó: 1930-2017) író, újságíró, esztéta (Fotó: kanadaihirlap.com)Volt mit tanulni tőle. Bodor Pál egyetemi előadásain nem egyszer kijelentette: nem igaz, hogy a hírközpontú újságírás tárgyilagos és igazmondó, az újságíró ugyanis a legjobb szándéka ellenére, akaratlanul is hamisít és hazudik. A tényeknek ugyanis mindössze egy ezreléke kerül a nagy nyilvánosság elé, s már maga a szelekció is hamis kép kialakításához vezet.

Úgy vélte, a világ lényege egyre inkább titokban marad, ami kollektív tudatlanságot eredményez annak dacára, hogy sokan tájékozottnak hiszik magukat.

Elnökségi tagja volt 1989-től 1994-ig a Magyar Újságírók  Országos Szövetségének (MÚOSZ), illetve 1991 és 1993 között a szervezet elnöki, majd 1993-tól 1998-ig az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöki tisztét látta el.

Mondd, miért tud az ember sokkal kevesebbet elmondani arról, amikor jól érzi magát, vagy egyenesen boldog, mint arról, amikor szomorú és szerencsétlen? Amikor baj van velem, annak mindig története van, amikor jól vagyok, annak nincs története.” (Bodor Pál: Búcsúlevél nincs)

Főbb művei: (Magyarországon): Kék folt (kisregény, 1981), Svájci villa (regény, 1985), Apám könyve, avagy haldoklás anyanyelven (regény, 1986), Az olvasás ihlete (esszék, 1988), Hazába kiáltott szó (publicisztika, 1989), Hogyan kell kastélyt építeni? (három kisregény, 1989), A hisztéria szükségállapota (1990), Erdélyi portrék (1991),  A kíváncsiság mestersége (1999), Búcsúlevél nincs (2006).

Romániában megkapta az írószövetség költészeti díját (1969), Magyarországon Déry Tibor-díjjal (1988), Opus-díjjal (1989), Fehér Rózsa-díjjal (1993), Szabó Zoltán-emlékdíjjal (1994), Demény Pál-emlékéremmel (1994), Aranytollal (1996), Kisebbségekért Díjjal (1996), Magyar Lajos-díjjal (1997), Pulitzer-emlékdíjjal (1999), Szabad Sajtó-díjjal (2003), Hazám-díjjal (2005), Táncsics Mihály-díjjal (2009) és a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti- és Középkeresztjével ismerték el tevékenységét.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.