„Ilyenkor érzed, mi mélyen igaz, hogy az meg ez meg ez meg az.” – Karinhy Frigyes fordításában számunkra több, mint egy mese a Micimackó története, aminek szülőatyja, A. A. Milne százharminc éve, 1882. január 18-án született Londonban.
A skót származású író, Alan Alexander Milne szülei által alapított londoni iskolába járt két fiútestvérével, itt többek közt H. G. Wells is oktatta, majd Cambridge-ben a Trinity College-ban tanult matematikát (élete végén a Micimackó kéziratát a kollégium könyvtárára hagyományozta).
Első irodalmi próbálkozásai a Punch szatirikus hetilapban jelentek meg, s tanulmányai befejeztével a lapnál lett helyettes szerkesztő. 1913-ban feleségül vette Dorothy Daphne de Selincourt-t, majd megszületett fiuk, Christopher Robin. Milne saját gyermekének személyét és nevét – Christopher Robin, azaz Róbert Gida – írta bele világhírű regényébe, a Micimackóba.
Milne ismert pacifista volt, az első világháború kitörése után azonban besorozták, a francia fronton szerzett élményeiből született 1934-ben a háborút elítélő Peace With Honour című műve. A háború idején hevesen bírálta a humoros regényeivel világhírűvé vált P. G. Wodehouse-t, aki a nácik Franciaországban elfogtak és egy évig őrizetben tartottak. Wodehouse fogságban írott jegyzeteit rendszeresen sugározta a berlini rádió, s hiába űzött ezekben gúnyt a németekből, Milne hazaárulással vádolta meg. Az ellenségeskedés irodalmi terepen folytatódott, Wodehouse kései regényeibe előszeretettel illesztett a Micimackó költeményeit parodizáló bugyuta versikéket.
Milne két háború között publikált művei nagy sikert arattak, az 1921-ben írt, a Kaland a nászúton című vígjátékával robbant be újra a köztudatba, 1922-ben megjelent A Vörös Ház rejtélye című detektívregény-paródiája. Drámáit egyaránt játszották a londoni West End és a New York-i Broadway színházai. Az anyagi siker sem maradt el, Milne 1925-ben megvásárolta a sussexi Cotchford Farmot. Az 1924-ben kiadott When We Were Very Young (Amikor még kicsik voltunk) és az 1927-es Now we are six (Hatévesek lettünk) című verseskötete meghozta számára az ismertséget.
A világhírnevét és a halhatatlanságot azonban a minden korosztály számára alapolvasmányt jelentő, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Winnie the Pooh-nak, azaz a Micimackónak köszönheti. Micimackó „hivatalos születésnapja” is ismert: 1921. augusztus 21., ekkor kapta Christopher Robin első születésnapjára játékmackóját. A folytatás, a Micimackó kunyhója 1928-ban jelent meg, a Micimackó-könyvek elmaradhatatlan kísérői Ernest H. Shepard illusztrációi. Később írt még több krimit, ilyen az 1933-ban megjelent Micsoda négy nap! című regénye és A negyedik fal című drámája. Ez utóbbiból Tökéletes alibi címen 1992-ben film is készült.
Milne ismert volt színpadi szerzőként is, több mint huszonöt színdarabja született, A fiú hazajön című darabját Magyarországon a Kis Színház mutatta be 1948-ban. Számos regényt, novellát és verset írt, a Micsoda négy napból Angliában film készült.
Bár halhatatlanná a Micimackó-könyvek tették, ő tulajdonképpen nem is gyerekeknek írt, fiának például sose olvasta fel ezeket a gyerekmeséket. Christopher Robin Milne az 1975-ben megjelent, A Róbert Gida emlékei: a Milne-ház és lakói című önéletrajzi regényében próbálta feltárni apjával való kapcsolatát. Visszaemlékezéséből megtudhatjuk, hogy az apa, aki ezeket a csodálatos történeteket írta nem tudott mély kapcsolatot kialakítani a fiával. Az író fia nem is igazán akarta elfogadni ezt a szerepjátékot, nem kívánt Róbert Gida lenni, nem sok örömét lelte a játékállat-birodalom vezérének szerepében. Szüleivel állítólag nem tartott túl szoros kapcsolatot, nem tudott szabadulni a rá osztott szereptől, amivel élete során azonosították. Önéletrajzi vallomása kissé illúzióromboló, de mindez nem von le a művek értékéből és töretlen népszerűségéből.
Milne 1952-ben megbetegedett, hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában, ahol 1956. január 31-én halt meg.
A csekély értelmű medvebocs töretlen sikere
Természetesen a csekély értelmű medvebocs, Micimackó, aki Medveczky Medve, M. B. (Malacka Barátja), Ny. B. (Nyuszi Barátja), É. S. F. (Északi-sark Felfedezője), F. F. F. (Füles Farkának Felfedezője) és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly tökéletes emberi karakterek, a Százholdas Pagonyban zajló történetekben magára és embertársaira, kissé nevetséges erényeikre és nemkívánatos gyarlóságaikra ismerhet az olvasó. és ugyanennek megvigasztalója néven is ismert, egy szerény “csekélyértelmű medvebocs”, aki igen szeret verseket költeni és mézet enni.
A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humort sugárzó magyarításában, szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján.
A Micimackót számtalanszor vitték színpadra, a Walt Disney rajzfilmet készített belőle (a Disney-cég 2001-ben 240 millió fontért 2026-ig, a szerzői jog lejártáig teljes egészében megszerezte a népszerű mesehőssel kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat), „főhősének” csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán, Varsóban pedig utcát is elneveztek róla. (Az igazsághoz tartozik, hogy a könyv Micimackó mézmániájával gyerekek milliót vezette félre a medvék táplálkozási szokásait illetően, a valóságban ugyanis jobbára füvet, bogyót és kisebb állatokat esznek, s ha méhkast találnak, inkább a lárvákat részesítik előnyben.)
A Micimackó a múlt század száz legnépszerűbb könyve közül a tizenhetedik lett, csak az 1985-ös orosz fordításból három és félmillió kelt el, az ugyanabban az évben megjelent latin fordítás pedig abban az évben a legnépszerűbb amerikai idegen nyelvű könyvnek bizonyult. A Micimackó A Nagy Könyv című magyar olvasásnépszerűsítő mozgalomban bekerült a legjobb 12-be, újszerű és nagyon frappáns tévés „átiratát” Alföldi Róbert készítette el, felvonultatva a magyar színjátszás nagyjait.
Számos ország már tanrendjébe is bevette Milne művét, a Berkeley Egyetemen kötelező olvasmány. Az okoskodó medvéről és barátairól szóló történetek nemzedékről nemzedékre minden olvasni szerető ember kedvencei. Népszerűségét mutatja az is, hogy 1995-ben rekordáron, 6750 fontért kelt el a Christie,s árverésén a Winnie-the-Pooh első kiadásának egy példánya, az eredeti illusztrációkért 2008-ban 370 millió forintnak megfelelő összeget fizettek, illetve az író kedvenc játékmackóját pedig egy 1996-os aukción 4600 fontért vették meg.
Chritopher Robin Milne az eredetileg a gyermekkori játékait jelentő mesefigurákat, amelyek az egész történetet ihlették édesapjának, a New Yorki Közkönyvtárnak adományozta. Melyeket a mai napig meg lehet tekinteni a könyvtárhoz tartozó Stephen A. Schwarzman Épületben a Fifth Avenue és 42.-dik utca sarkán.
