2017. október 17.  Kedd
Pára 7 °C Pára
Rovatok
2017. október 17.  Kedd   Hedvig
Pára 7 °C Pára

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

Ég és föld között

Fábri Zoltán filmes világa

Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Ég és föld között  
Ég és Föld között címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát körüljáró nagyszabású kiállítás nyílt a Várkert Bazárban, Budapesten.
Fábri Zoltán filmes világa  
100 éve, 1917. október 15-én született Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, a magyar filmművészet kimagasló alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Pablo Neruda emlékére című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Pablo Neruda emlékére

Szerző: / 2014. július 12. szombat / Kultúra, Irodalom   

Pablo Neruda (Fotó: Biography.com)Lorca írta róla: “Ez a költő közelebb van a halálhoz, mint a bölcselethez, közelebb a fájdalomhoz, mint az értelemhez, közelebb a vérhez, mint a tintához.” Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő 110 éve született.

Pablo Neruda 1904. július 12-én született a dél-chilei Parralban, Neftali Ricardo Reyes Basoalto néven. Apja vasutas volt, tanítónő anyja egy hónappal a szülés után tüdővészben meghalt. Tízéves korában kezdett verset írni, de műveit csak álnéven jelentette meg, mert apja le akarta beszélni a költészetről. Mivel ideálja Jan Neruda (1834-1891) cseh költő volt, természetesnek tűnt a Pablo Neruda írói név – ezt hivatalosan 1946-ban vette fel. A népes család Temucóba költözött, itt járt iskolába, ahol a későbbi Nobel-díjas Gabriela Mistral biztatta írásra. A helyi lapokban, majd santiagói folyóiratokban publikált, díjat is nyert verseivel. 1921-ben a fővárosba költözött, beiratkozott az egyetem francia szakára, de tanulmányait nem fejezte be.

PABLO NERUDA: 100 SZERELMES SZONETT
66.

Nemcsak azért kívánlak, mert kívánlak,
s kívánva, nem – kívánni lenne kedvem,
de ha nem várlak is annyira várlak,
hogy fagy és hőség váltva dúl szívemben.

Azért kívánlak csak, mivel kívánlak,
gyűlöllek, s akkor is kegyed esengem,
vakon járni és bámulni utánad,
nem, nem ilyen mértékkel mér szerelmem

Féktelen fény-özöne januárnak
elemészteni tán szívemre támad
s nyugalmam kulcsát elveszi kegyetlen.

E történekben énrám vár halál csak,
belehalok abba, hogy úgy kívánlak,
mert tűzzel-vérrel kívánlak, szerelmem.
(Somlyó György fordítása)

Első verseskötete 1923-ban jelent meg Alkonyének címmel. Versei a francia szimbolizmus spanyol változata, a modernismo hatását mutatták. Egy szerelme nyomán keletkezett második kötete, a Húsz szerelmes vers és egy kétségbeesett ének. Ez máig legnépszerűbb könyve, egymillió példányban kelt el, erőteljes, megrendítő és közvetlen darabjai testi és elvont érzelmeket egyaránt kifejeznek. E kötete után Chile legnépszerűbb költője lett, felhagyott tanulmányaival s minden idejét a költészetnek szentelte. Sorra jelentek meg A végtelen ember kísérlete, a Gyűrűk (Tomas Langlóval közösen) és A lelkes parittyás című kötetei, műfordítással és újságírással is foglalkozott.

A külügyminisztérium egyik irodalomkedvelő osztályvezetője tiszteletbeli konzuli állást ajánlott fel neki, s ő találomra Burmát (ma Myanmar) választotta. A pozíció azonban fizetéssel nem járt, anyagi helyzete nem rendeződött. Rangoonból a ceyloni (ma: Srí Lanka) Colombóba költözött, s egyre közelebb került az ázsiai emberekhez. 1925-ben kezdte el írni Ittlétünk a Földön című hatalmas ciklusát, amelynek első része 1931-ben jelent meg. Ebben már egyéni költői technikát alakított ki, víziókban jelenítve meg a széthullás, a pusztulás és káosz miatt érzett fájdalmát. E versek a modern kori pokolra szállás képeivel egyszerre vonzanak és taszítanak.

Neruda 1930-ban Batáviában (ma Jakarta) lett konzul, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Maria Antonietta Haagenarral. 1932-ben hazatért, majd Buenos Airesbe került, ahol összebarátkozott Federico García Lorcával. A spanyol költő sokat segítette, amikor 1934-ben Barcelonába, majd a madridi követségre helyezték. Állomáshelyén közel került Rafael Albertihez és Miguel Hernandezhez is, akik a kommunista párt híveiként Nerudát is a mozgalom szimpatizánsaivá tették. 1936-ban elvált feleségétől, s egy argentin nőt vett e, Delia del Carrilt. Az Ittlétünk a Földön bővített kiadása 1935-ben jelent meg, stílusa nyitottabb, érthetőbb lett. Amikor 1936-ban kitört a spanyol polgárháború, Lorcát a falangisták kivégezték, Alberti és Hernandez a frontra ment. Neruda külföldön gyűjtött pénzt a köztársaságiaknak és Spanyolország a szívemben című kötetével is támogatta a küzdelmet – ezt a fronton, kézisajtókon nyomtatták ki a katonák.

Pablo Neruda és Matilde Urrutia (Fotó: Listal.com)Neruda 1937-ben hazatért, 1939-ben párizsi konzulként a spanyolok chilei bevándorlását szervezte. 1940-ben mexikói főkonzul lett, itt kezdte írni Teljes ének című költeményét. 1943-ban eljutott a perui inka romvárosba, s a prekolumbián civilizáció ősi erejének hatására írt költeménye, A Machu Picchu ormai beépült a Teljes énekbe. A szovjetek sztálingrádi diadalát is verssel köszöntötte.

1943-ban hazatért, 1945-ben szenátorrá választották és belépett a kommunista pártba. A baloldali elnökjelöltet, Videlát támogatta, ő azonban két év múlva jobbra fordult. Neruda ekkor nyílt levélben támadta őt, emiatt kizárták a szenátusból. 1948-ban lóháton, az Andok hágóin át hagyta el hazáját, táskájában a Canto general kéziratával.

Emigrációja során számos országba, így a Szovjetunióba is eljutott, Capri szigetén töltött hónapjait később A postás című filmben dolgozták fel. Elvált második feleségétől és Mexikóban elvette régi szerelmét, Matilde Urrutiát, akihez Száz szerelmes szonett címmel a 20. századi spanyol nyelvű líra legszenvedélyesebb verseit írta. A Residencia harmadik kötete nyíltan hirdette baloldaliságát, az 1950-es Canto generalban a földrész természeti értékeit együtt ünnepli a spanyol gyarmatosítók elleni harcokkal, s kora küzdelmeivel a társadalmi igazságért.

1952-ben hazatérhetett, Isla Negrán és a fővárosban is megtelepedett. 1953-ban Lenin-békedíjat kapott. 1954-ben született egyik főműve, az Elemi ódák, itt új, egyszerű, közvetlen hangon szólalt meg, enciklopédikus igénnyel verselt meg mindent maga körül, embert és természetet, kis és nagy dolgokat egyaránt. A kubai forradalmat Hősdal című kötetével ünnepelte, szót emelt az amerikaiak vietnami háborúja ellen is. Chile kövei című kötete a csendes-óceáni táj romantikáját és vadságát énekli meg. 1968-ban írt, Joaquin Murieta című darabja a latin-amerikai folklórt ötvözi a saját szürrealista látomásaival. Többször járt hazánkban, Asturiasszal megírta a Megkóstoltuk Magyarországot című könyvet. Utolsó 15 évében húsz kötete jelent meg, halála után további nyolc.

Neruda 1969-ben Salvador Allende baloldali elnökjelöltet támogatta, aki megválasztása után párizsi nagykövetté tette őt. Nerudát, akinek életművét sokan megkérdőjelezték, háromszor terjesztették fel az irodalmi Nobel-díjra, de csak 1971-ben, betegen vehette azt át. 1972-ben hazatért, visszavonult a közélettől. Az 1973. szeptember 11-i puccs idején házát katonák vették körül, akik csak halála előtt két nappal engedték meg, hogy a súlyosan beteg költőt kórházba vigyék. Ma már csaknem teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költővel nem a Pinochet-rezsim, hanem a rák végzett. Neruda csak 13 nappal élte túl barátját, a puccs napján meggyilkolt Allendét. Temetése az ellenállás első akciója volt, a gyászolókat géppisztolyos katonák kísérték.

Neruda 1992 óta harmadik felesége, az 1985-ben elhunyt Matilde Urrutia mellett nyugodott múzeummá alakított háza kertjében Isla Negrában, a chilei fővárostól 120 kilométerre. Matilde Urrutia egyébiránt kizártnak tartotta, hogy férje gyilkosság áldozata lett.

Életművének nagy részét magyarul is olvashatjuk, Bevallom, éltem című emlékirataiban anekdoták és kommentárok révén vet számot életével. Műveit szürrealistának, vagy mágikus realistának tartják. Lorca írta: “Ez a költő közelebb van a halálhoz, mint a bölcselethez, közelebb a fájdalomhoz, mint az értelemhez, közelebb a vérhez, mint a tintához.”

Pablo Neruda, 1979 (Fotó: Wikipédia)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek