Giorgio Vasari festő, grafikus és építész volt, valódi polihisztor, akinek nevét A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című könyv, amelyben a reneszánsz valamennyi neves művészének életrajzát ismertette, tette világhírűvé.
Giorgio Vasari, olasz festő, építész, művészettörténeti író volt. Michelangelo tanítványaként a mester nagy római falfestményeinek másolásával képezte ki magát. Vasari Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. A művészettörténészek szerint a reneszánsz szót minden bizonnyal ő írta le először. Az Uffizi-palotát, mely a Mediciek kormányzatának székhelye volt, Vasari tervezte. Michelangelóval tanítványi-baráti kapcsolatot ápolt, festett képeket is Michelangelo útmutatásai szerint és az ő tanácsára kezdett építészeti tanulmányokat folytatni. A reneszánsz polihisztor a festője annak a Móra Ferenc Múzeumban őrzött táblaképnek, melyet Szegedi angyali üdvözlet neveznek.
1574. június 27-én halt meg Giorgio Vasari olasz festő, grafikus, építész, aki a reneszánsz összes jelentős művészének életrajzát megírta, sőt magát a reneszánsz kifejezést is ő vetette először papírra.
Vasari 1511. július 30-án született, nagyapja keramikus volt, a család neve is a vasaio (fazekas) szóból ered. Szülővárosában, Arezzóban tanult, majd a Mediciek pártfogoltja lett, Firenzében találkozott Michelangelóval, akit élete végéig példaképének tekintett. Hogy családját el tudja tartani, foglalkozott építészettel is, majd Itáliában városról városra vándorolva tanulmányozta a műalkotásokat, Rómában Michelangelo freskóit másolva leste el a mester titkait.
Harmincas éveire már tekintélyes és elismert festő volt. Manierista stílusú alkotásait akkoriban többre értékelték, ma már túlfinomultnak, színkezelését fantáziátlannak tartják, ráadásul sem a perspektíva, sem az anatómia nem tartozott erős oldalai közé.
Két éve bizonyosodott be, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött Angyali üdvözlet című olajfestmény Vasari munkája. A táblakép a második magyarországi közgyűjteményben, magyar földön őrzött Vasari-mű. Az alkotás 1925-ben hagyatékként került a szegedi múzeum birtokába. Louis Waldman művészettörténész-professzor, a világhírű Leonárdo-kutató vizsgálatai szerint az Angyali üdvözletet a XVI. században regnáló V. Pius pápa rendelhette meg Vasaritól. Máig rejtély, hogy a pápai magánkápolnából miként került Magyarországra a reneszánsz festmény.
Farnese bíboros felkérésére festette ki a római pápai kancellária nagytermét – amikor Michelangelónak eldicsekedett, hogy a terjedelmes művel mindössze száz nap alatt lett kész, az csak ennyit válaszolt: “meg is látszik rajta”.
Vasari 1546-ban visszatért Firenzébe, ahol a Medici család több tagjának pártfogását élvezte. Cosimo herceg őt szemelte ki a Mediciek dicsőségét és Firenze fényes múltját megörökítő munkák elvégzésére. Vasari a megbízást lemondó Leonardo és Michelangelo helyett készítette el a Palazzo Vecchio freskóit, s elkezdte, bár sosem fejezte be a dóm kupoláját díszítő freskókat.
Építészként ő tervezte az Uffizi-palotát, a hatalom központjának számító Palazzo Vecchio és a Mediciek lakóhelye, a Palazzo Pitti közötti látványos, az Arno folyón is átívelő korridort, s tervei alapján építették át a Santa Maria Novella és a Santa Croce templomokat.
Könyv a művészekről
Hírnevét mégsem művészi munkájának köszönheti. Még 1546-ban, római tartózkodása idején kezdte el foglalkoztatni a gondolat, hogy összerendezze utazásai során készített feljegyzéseit. Így született meg A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című könyv, amelyben a reneszánsz valamennyi neves művészének életrajzát ismertette. A kutatók számára ma is megkerülhetetlen, műfajteremtő könyv olvasmánynak sem utolsó, mert Vasari az életrajzi részleteket és a művek ismertetését anekdotikus elemekkel ötvözi. Szövegét át- meg átszövik az anekdoták, pletykák, így például megtudhatjuk, hogy Filippo Lippi annyira szegény volt, hogy még zoknit sem tudott venni magának. Vasari abból a megközelítésből indul ki, hogy a középkor művészete egy sötét kor szellemi terméke, amelyen át kellett jutni a klasszikus ókor és saját kora, az újjászületés, a rinascimento (reneszánsz) között. A művészet csúcsának Michelangelót tartja, utána csak hanyatlást észlel.
Az idős és tehetős Vasari élete utolsó éveit Arezzo melletti villájában töltötte, a halál Firenzében érte 1574. június 27-én.
Fotók: Wikimédia, Móra Ferenc Múzeum
