2017. október 21.  Szombat
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Vers a hétre – William Shakespeare: LXXV. szonett című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Vers a hétre – William Shakespeare: LXXV. szonett

Szerző: / 2015. április 20. hétfő / Kultúra, Irodalom   

William Shakespeare, 1610 körül (Fotó: Babelio)“Az vagy nekem, mint testnek a kenyér / S tavaszi zápor fűszere a földnek;” Ezen a héten születésének 451. és halálának 399. évfordulója alkalmából Shakespeare talán legismertebb és legszebb szonettjét ajánljuk.

Shakespeare életét és műveit elég sok rejtély övezi, ma sem tudni bizonyosan, ki volt az a titokzatos W.H., akinek szonettjeit az első kiadáskor, 1609-ben ajánlotta.

Az elsősorban drámái révén halhatatlanná vált Shakespeare élete ma is számos kérdést vet fel. Szonettsorozata azonban még e két prózai alkotásnál is nagyobb dilemma elé állította az utókort. Mind a szonettek keletkezési idejéről (talán az 1590-es évek), mind pedig ihletőjükről, hőseikről és a versek költői értékéről is a legellentmondásosabb vélemények születtek. Saját kora kritikusai sem tudták pontosan behatárolni ezeket a műveket: fennmaradt írások némelyiket a szonetteket cukrosoknak mondja. Másutt is mint az édes, a kedves Shakespeare-ről beszélnek róla. Nyelvezete, gondolatvilága gazdag és szabad teret kapott szonettjeiben épp úgy, mint drámáiban.

Szonettjeivel önmagát nyújtotta, érzelmeit közvetítette – méghozzá a legmagasabb művészi fokon. Nincsen egy sora sem, mely arra mutatna, hogy költői öntudata megrészegítette volna.

Ezen a héten William Shakespeare születésének 451., halálának 399. évfordulója (1564. április 23. – 1616. április 23.) alkalmából a világirodalom egyik legszebb szonettjét ajánljuk.

 

WILLIAM SHAKESPEARE: SZONETTEK
LXXV. SZONETT

Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok.

   Koldus-szegény királyi gazdagon,
   Részeg vagyok és mindig szomjazom.
(Fordította: Szabó Lőrinc)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek