235 éve, 1783. november 21-én d’Arlande márkival a fedélzetén 900 métert tett meg a levegőben, és merész utasával átrepült Párizs városa felett a Montgolfier testvérek léggömbje.
1783. november 21-én Párizsban emelkedett levegőbe az első ember által irányított légballon.
A léggömböt feltaláló francia testvérpár közül Joseph Michel Montgolfier 1740. augusztus 26-án, Jacques Étienne 1745. január 6-án született a dél-franciaországi Vidalon-des-Annonay városban, egy tizenhat gyermekes családban. Kezdetben az apjuktól örökölt papírgyár vezetésével foglalkoztak. Az anyagi biztonság lehetővé tette, hogy a testvérek műkedvelő fizikusként kísérletezni kezdjenek. Főként a repülés foglalkoztatta őket, egy legenda szerint a léggömb ötletét az adta, hogy egyszer a száradni kitett párnahuzat a tűzhelyből kicsapó meleg levegővel telt meg, és felemelkedett. Kevésbé romantikus, de valószínűbb feltételezés szerint a testvérek olvasták Joseph Pristley angol kémikus gázokkal végzett kísérleteiről szóló könyvét.
A testvérpár először Henry Cavendish angol fizikus és kémikus által akkoriban felfedezett, a levegőnél könnyebb hidrogénnel kezdett kísérletezni. Az új gáz nagyon gyúlékonynak bizonyult, ezért meleg levegővel folytatták kísérleteiket. Először papírzsákokat tartottak a tűz fölé, egészen a mennyezetig felszálltak. Később vékony textíliából, majd taftból készítették a zsákokat, amelyeket szalma és gyapjú égetésekor keletkező füsttel töltöttek meg.
Első, még papírból készült léggömbjük kigyulladt, a második töltés közben leszakította magát tartóköteleiről és elszabadult. Találmányukat 1783. június 5-én mutatták be a nyilvánosság előtt: a mintegy tizenegy méter átmérőjű, vászonból és papírból készült, 245 kg súlyú, 800 köbméteres ballon hatalmas nézősereg és számos kiválóság jelenlétében Annonay vásárterén emelkedett a magasba. A gömböt előbb egy gödör fölé kötötték, amelyben szalma és fa égett, és nyolc embernek kellett tartania, amíg meg nem telt meleg levegővel. Adott jelre eleresztették, nyílsebesen 1500 méter magasra szállt, majd tíz perccel később – amikor lehűlt benne a levegő – másfél kilométerrel odébb épségben ért földet.
A kísérlet sikere nagy lelkesedést keltett. Két hónappal később, augusztus 27-én a párizsi Mars-mezőn már hidrogénnel töltött gömböt bocsátottak fel, amely háromnegyed óra múlva 25 kilométerrel távolabb landolt. Mivel a helyi parasztok a gonosz művének vélték és szétdarabolták a léggömböt, országos rendeletet adtak ki, amelyben ismertették a felfedezést. Következő, 18 méter átmérőjű ballonjukat már XVI. Lajos király jelenlétében bocsátották fel, akinek parancsára kis ketrecben egy kacsát, egy tyúkot és egy birkát is elhelyeztek. A léggömb az állatokkal épségben ért vissza a földre, így az is kiderült: a repülés nem árt az élő szervezeteknek.
Az első emberi repülésre 1783. november 21-én került sor, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a feltalálóknak eszük ágában sem volt, hogy életüket kockára tegyék a tudomány szolgálatában. A léggömb Párizs külvárosából, Bois de Boulogne-ból szállt fel, és kosarában utasként Pilatre de Rozier és Francois Laurent, Arlandes márkija röpült Párizs fölött, mintegy félóra alatt kilenc kilométert. Először emelkedett ember a levegőbe.
A testvérek a léggömbkísérletek után már nem foglalkoztak a repüléssel, nevük nem forgott a köztudatban, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a forradalom alatt, majd az azt követő zavaros időkben békességben éltek. Étienne 1799. augusztus 2-án, Joseph 1810. június 26-án hunyt el.
