25 éve, 1995. július 11-én és az azt követő napokban követték el a modern kori európai történelem egyik legsúlyosabb vérengzését: a boszniai polgárháborúban a szerb erők Srebrenica városának környékén több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban több mint százezren vesztették életüket, és mintegy másfél millió embernek kellett elhagynia otthonát. A srebrenicai mészárlás (1995. július) A srebrenicai muszlim enklávé 1995. július 11-én került a szerbek kezébe, ezzel megkezdődött a II. világháború óta Európában elkövetett legsúlyosabb vérengzés. A város ostroma idején és az azt követő mészárlásokban több mint 8000 srebrenicai bosnyák lakost öltek meg.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több háborús bűnös perben népirtásnak minősítette, a srebrenicait a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.
Az áldozatok felkutatása máig folyik, újabb és újabb tömegsírokat fedeznek fel, és a maradványokból DNS-vizsgálattal azonosítják a halottakat.
A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta része, a Bosznia-hercegovinai Föderáció gyásznappá nyilvánította július 11-ét.
2019 júliusában mondta ki a hágai legfelsőbb bíróság, hogy Hollandia részben felelőssé tehető körülbelül háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról.
A törvényszék megerősítette az ügyben eljáró bíróság korábbi ítéletét, miszerint a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek, mivel tudatában lehettek a „súlyos kockázatnak”, hogy meg fogják őket ölni.
„Megfosztották őket annak az esélyétől, hogy ne kerüljenek a boszniai szerb erők kezére” – emelték ki.
A bíróság szerint az elhurcoltaknak körülbelül 10 százalék esélyük lett volna a túlélésre, amennyiben a bázison maradhatnak, ezért az elszenvedett veszteségek 10 százalékában állapították meg Hollandia felelősségét. Ez azt jelenti, hogy a túlélők és a rokonok valószínűleg csak néhány ezer euró kártérítésre számíthatnak Hágától. A bírói fórum nem követte a főtanácsnok állásfoglalását, aki szerint a holland kormány által megfellebbezett, 2017-es verdikt „irracionális és fenntarthatatlan”.
Július 11. a legyilkolt áldozatok európai emléknapja
2009. január 15-én az Európai Parlament Strasbourgban megszavazta, hogy július 11-e legyen a Srebrenicában legyilkolt áldozatok európai emléknapja. Július 11-ét Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrésze, a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetése 2014-ben gyásznappá nyilvánította.
A mészárlás 25. évfordulójára tervezett nagyszabású rendezvények helyett a koronavírus-járvány miatt csak visszafogottabb megemlékezések lesznek. Az egykori menekülők útját követő 110 kilométeres, háromnapos békemenet megváltoztatott útvonalon, és csak néhány száz túlélő részvételével indult útnak.
A várostól északra, Potocari falunál emelt központi emlékhelyen újabb áldozatok maradványait temetik el, eddig több mint hatezer embert helyeztek itt örök nyugalomra. A kutatás még mindig folyik, a hivatalosan ismert 8373 áldozat közül többek földi maradványait máig nem találták meg.
