Jean-Pierre Blanchard volt az első, aki átrepülte hőlégballonon a La Manche csatornát, és az első ember, akinek ejtőernyő mentette meg életét. A francia feltaláló 265 éve született.
Jean-Pierre Francois Blanchard 1753. július 4-én született. Oly sok kortársához hasonlóan őt is a repülés titka izgatta: először levegőnél nehezebb repülőszerkezetek tervezésével foglalkozott, majd a Montgolfier testvérek sikere nyomán a hőlégballon felé fordult. 1784-ben, Párizsban emelkedett először a levegőbe, majd Londonban is tartott két bemutató repülést.
Harmadik angliai útjáról, 1785. január 7-én amerikai társával, John Jeffriesszel léggömbbel utaztak vissza Doverből Calais-ba, ekkor szelte át először a levegőben ember a La Manche csatornát. A két és fél órás út során minden ballasztot kidobtak, hogy a levegőben maradhassanak, egyedül a világ első légipostai szállítmányát, egy levelet őriztek meg, amit földet éréskor át is adtak. A francia parton ünneplő tömeg várta őket, a francia király pénzjáradékot adományozott Blanchard-nak.
A feltalálót foglalkoztatta az ejtőernyővel történő ugrás is, állandó kísérletezés nyomán került egyre közelebb a használható szerkezethez. Ő szerkesztette meg az első merevítés nélküli ejtőernyőt, amelynek teteje a léggömb szövetéhez volt rögzítve. Többször is kipróbálta nagy nyitott napernyőre emlékeztető találmányát, előbb holt teherrel, majd kedvenc kutyáját is ledobta vele. Miután az állat túlélte a zuhanást, megnövelte a kupola méretét, hogy ő is biztonságosan leszállhasson vele. A fáma szerint ő az első ember, akinek életét egy ejtőernyő mentette meg: egy repülése során ki kellett szúrnia a túlnyomásos ballont, de ejtőernyőjének köszönhetően biztonságosan földet ért. A következő években megpróbálta léggömbjeit vitorlákkal is irányítani, illetve hajtani, de e próbálkozásai sikertelenek maradtak.
Ő volt az első, aki léggömbbel repült Észak-Amerikában, „mutatványának” tanúja volt George Washington amerikai elnök is. 1797-ben tért vissza Európába, ahol feleségével együtt számos bemutatót tartott. 1809 februárjában Hága felett repülve szívrohamot kapott, több, mint 15 méterről lezuhant és pár hét múlva, 1809. március 7-én belehalt sérüléseibe. A repülés okozta többi családtagjának végzetét is: fiát az 1790-es években egy amerikai bemutatón érte halálos baleset, özvegye 1819-ben Párizsban vesztette életét, amikor a levegőben kigyulladt hidrogénnel töltött léggömbje.
