Raffaello, Tintoretto, Tiepolo és egy ismeretlen festő felbecsülhetetlen értékű festményeit kereste egész Európa. Az „évszázad bűnügyének” kikiáltott szépművészeti múzeumi képlopás 30 éve történt.
Harminc éve, 1983. november 5-én ismeretlenek betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, ahonnan hét felbecsülhetetlen értékű festményt loptak el. „Az évszázad bűnügyeként” elhíresült eset végül szerencsésen végződött, a tetteseket elfogták, s a képek is visszakerültek a helyükre.
Aznap éjjel a rablóknak nem volt szükségük különleges berendezésekre tervük kivitelezéséhez. Egész egyszerűen felmásztak az éppen tatarozás alatt álló múzeum állványzatán az első emeleti olasz terem ablakához, amit üvegvágóval kivágtak, leakasztották a falról a festményeket, és ugyanazon az útvonalon távoztak. A múzeumban volt ugyan riasztó, de az november 1-jén meghibásodott, és még nem volt idő a megjavítására.
Az első hírek szerint Raffaello Esterházy Madonnája és Ifjú képmása, Tiepolo Mária hat szenttel és a Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben című alkotásai, Tintoretto Női mellképe és Férfi mellképe, illetve Palma Vecchio Szent családja tűnt el a múzeumból.
A tüzetesebb vizsgálat során kiderült: nem Vecchio Szent családja, hanem egy ismeretlen festő Giorgione képmása című alkotása jutott a tolvajok kezére.
A műkincsek értékét – 1983-ban – 1 milliárd 436 millió forintra becsülték, az akkoriban elképzelhetetlenül nagy összeget az ügyben nyilatkozóknak még kimondaniuk is nehéz volt.
A hollywoodi filmekbe kívánkozó bűnügyben elképesztő erővel indult meg a nyomozás. A triviális módon végrehajtott bűntény nemzetközi figyelmet kapott, a nyomozás elképesztő erővel indult meg. Az elővigyázatlan tettesek egy Parana USA PV 68 SQ feliratú csavarhúzót, egy olasz feliratú műanyagzsákot és némi piros-fehér-zöld fonállal átszőtt kötelet hagytak maguk után a helyszínen, sőt néhány elmosódott ujjlenyomatot is sikerült utánuk rögzíteni. A rendőrök öt nap múlva Százhalombattánál a Dunában megtalálták a képek vakkereteit tartalmazó zsákot, a múzeumban bizonyítékként lefoglalt zsák párját.
A nyomozásban a fordulat december elején következett be, amikor az eltűntként nyilvántartott tizenhét éves Jónás Katalint előállították. A fiatal lány bevallotta, hogy ő tolmácsolt az olasz megbízók és a magyar rablók között. Nem sokkal később letartóztatták Kovács Gusztávot és Raffai Józsefet, akik szintén vallomást tettek, így hamarosan Érd határából előkerült Raffaello képe, az Ifjú képmása – amit egyfajta zálogként ástak a földbe, ha az olasz megrendelő nem fizetné ki a húszezer dollárt.
Végül egy telefonbejelentésnek köszönhetően 1984. január 20-án a görögországi Panagia Tripiti kolostor kertjéből előkerült a többi kép is, amelyeket az olaszok egy Ladával és egy Fiattal Görögországba fuvaroztak. A műkincsek egy zöld bőröndben hevertek egy kolostor lábainál, három nappal később azonban már Ferihegyen köszönthették őket. A rablás során súlyosan sérült képeket a Malév külön biztosított gépével szállították haza, s rögtön megkezdődött a restaurálásuk.
A bűnügyben részt vevő négy olaszt hazájukban ítélték el, Kovács Gusztáv 12 év fegyházat, Raffai József 7 év börtönbüntetést kapott, Jónás Katalint pedig 6 hónap felfüggesztettre ítélték. Fény derült a képek állítólagos megrendelőire is: a görög milliárdos étolajgyáros, Efthimiosz Moszkoklaidesz és testvére azonban mindent tagadtak, Raffaellóról még soha életükben nem hallottak, bizonyítékok hiányában nem vonhatták őket felelősségre.
A hazakerült festményeket újból kiállították, immár jóval komolyabb biztonsági intézkedések mellett. Mint kiderült, a múzeum nem állt a helyzet magaslatán: az 1976-ban vásárolt biztonsági berendezések felszerelése csak két év múlva kezdődött meg, ráadásul 1983. november 1-jén elromlott a rendszer, és a rablásig nem is sikerült megjavítani. A komolyabb berendezések egy ládában várták, hogy a felújítás után felszereljék őket.
A régészeti leletek mellett többek között Szinyei-Merse Pál, Koszta József, Mednyánszky László, Vaszary János, Kernstok Károly és Henry Moore műveit is eltulajdonították már múzeumokból.
„Az évszázad bűnügyének” megfilmesítésére Szurdi Miklós és testvére, Szurdi András kaptak megbízást a Magyar Filmstúdiótól, filmjük 1985-ben Képvadászok címmel került a mozikba. Az esetről még a Markos-Nádas-duó is megemlékezett a Teremőr című kabaréjelenettel.
