„Kik messze voltak, most mind összejönnek / a percet édes szóval ütni el, / amíg a tél a megfagyott mezőket / karcolja éles, kék jégkörmivel.” Kosztolányi Dezső versében is megjelenik: a karácsony egy ünnep, de több hagyomány keveredése.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: KARÁCSONY
Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,
És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
Karácsony ünnepe
A karácsony ünnepe több elemből áll össze. Az egyik az ősi, természeti: az óév búcsúztatása és az új év ünneplése, az újjászületés, a tavasz közeledése felett érzett öröm. Ezt a régi ünnepet a kereszténység a saját ünnepei közé fogadta, de jelentését megváltoztatta, földöntúli elemekkel gazdagította.
A keresztény világ Jézus Krisztus születésére emlékezik, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják.
A karácsony – latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (az Úr születése) – a kereszténységnek a húsvét mellett a második legnagyobb, gyakorlatilag legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Jézus pontos születési dátumáról az evangéliumok nem nyújtanak megbízható támpontot, ezért kezdetben többféle időponthoz kötötték ezt a napot, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony végleges, december 25-i időpontjáról a 325-ben tartott első niceai zsinaton (a keresztény egyház püspökeinek tanácskozásán) döntöttek. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.)
A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus a zsidó József és Mária gyermekeként született Betlehemben (ma Izraelben, a Palesztin állam területén található), és születésének időpontja lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdete. A magyar karácsony szó eredetét tekintve valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenévre vezethető vissza. A magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet hasonló hangzású szóval. A magyarban „két karácsony” kifejezés is él: a „nagykarácsony” karácsony napja, december 25., a „kiskarácsony” újév napja, január 1.
A karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (jelentése Úrjövet, az Úrra való várakozás), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával kezdődik, a régi hagyomány szerint ekkor virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, a feltálalt halételek szokása is ezt mutatja. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise mindezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli. A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad, és több mint ötven nyelven üdvözli a világ népeit.
A karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Szűz Máriával és Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel, de ünnepi istentiszteletet és úrvacsorát tartanak.
A karácsonyfa állítása a 17. századtól terjedt el német területről, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől él. A hagyományos paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték és a kántálás.
