„Nőuralom” Gödöllőn – Sisi népszerűsége verhetetlen, de Blaha Lujzán át egészen Sebestyén Mártáig vagy akár J.K. Rowlingig nagy az érdeklődés a híressé vált asszonyokra.
Az egykor vagy jelenleg Gödöllőhöz kötődő híres, nem utolsósorban a gödöllői lányokat és asszonyokat érdeklő ismert nőkről szól szinte minden idén a Pest megyei városban. A „nők éve” félidejében most épp annak a 82 hölgynek a bemutatását célzó kiállítás van napirenden, akik – legalábbis a városlakók szerint – formálják a világot. De kik is ők? És miért éppen a gyengébbik nem köré szerveztek megannyi programot az Erzsébet magyar királynét, a világhírű Sisit (Sissi) idéző Grassalkovich-kastélyban, a városi múzeumban, a Művészetek Házában, a Levendula galériában és egyéb helyeken? – kérdeztük a tematikus évek „menetrendjét” eldöntő bizottság egyik meghatározó tagjától, a polgármesteri hivatal kommunikációs igazgatójától.
Péterfi Csaba – aki egyes hírek szerint a „nők éve” szülőatyjának is tekinthető – elmondta, hogy a tavalyi barokk év sikerén felbuzdulva most is egy körülbelül 20 fős, zömmel a városban működő kulturális intézmények vezetőiből álló bizottság „gondolkodott” a tematikán. Mivel 2012-ben ünneplik Ferenc Jószef felesége, Erzsébet királyné születésének 175. évfordulóját, a nő mint kulcsszó szinte „adta magát”.
Titkok, bálok, utazások
– Az elhatározást tettek követték, az elmúlt bő öt hónapban számos nagysikerű rendezvényre került már sor – vonta meg a közel féléves mérleget Péterfi Csaba. A kiállítás Blaha Lujzának Gödöllővel való kapcsolatába és színészi pályafutásába egyaránt bepillantást enged. A tárlat segítségével az érdeklődők megismerhetik a személyéhez kapcsolódó gödöllői emlékeket, színpadi és filmes pályafutását.
A programsor a Gödöllőn szép napokat eltöltő Blaha Lujza színészi pályafutásába, illetve a várossal kapcsolatos emlékeibe is bepillantást engedő tárlattal kezdődött március elején.
Kerényiné Bakonyi Eszter muzeológus érdekes, különleges anyagot állított össze, melyben a festményeken, fényképeken és színházi plakátokon kívül a színésznő több, a Budapesti Történeti Múzeum Blaha-hagyatékából származó személyes tárgyát is megnézhették az érdeklődők (kiállították egyebek mellett a művésznő eredeti ruháját, de egy makettnek köszönhetően megelevenedett az egykori Nemzeti Színház és az egyik színpadképet is felépítették).
Hasonlóan nagy sikere volt a március 31-i jótékonysági koncertnek is, amelyen az elmúlt 10 év helyi díjazott művészei léptek fel a királyi kastélyban. Kellemes kikapcsolódást nyújtott az április 8-i Ibolya-nap, míg nemrégiben az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódva a gödöllői könyvtár 10 éves jubileumáról emlékeztek meg, összekötve a könyves ünnepet az Erzsébet királyné és udvarhölgyei című kiállítás megnyitójával.
Az eredeti pompájában felújított gödöllői kastély Rudolf-szárnyában nyílt Titkok, bálok, utazások című tárlaton részben eddig soha ki nem állított holmik, például különféle csipkék, kesztyűk, díszes ládikák, illatszeres dobozok idézik fel az udvari szolgálat titkait.
Nemcsak a királyné körül tevékenykedő, őt külföldi útjaira is elkísérő női segítők öt tagja, hanem maga Sisi is „megelevenedik” a kiállított tárgyaknak köszönhetően – idézte a kiállítás egyik kurátora, Kaján Mariann szavait a kommunikációs igazgató. Megtekinthető (igazi kuriózumként) a királyné egyik eredeti kalapja, legyezője, csipke stólája és cipője, míg az udvari bálok kellékei közül a ruhákon kívül különösen figyelemre méltó az a két csokoládépapír, amelyet a Vendéglátó-ipari Múzeumból hoztak el a szervezők (a bálozók általában csipkével díszített, különleges portrékkal ellátott papírba csomagolt csokoládét kaptak ajándékba).
Sebestény Mártától Margaret Thatcherig
A tavalyi EU-elnökség alkalmából felújított királyi lovardában június elején koronázási hétvégét is tartottak, nemsokára pedig három fotókiállítás keretében mutatják be azokat a nőket, akik „formálják a világot” – tette hozzá Péterfi Csaba.
Az egykori udvari miliőből, a fényes bálok világából a mai magyar valóságba átcsöppenve a tematikus év „szülőatyja” arra a kérdésre, hogy ki és hogyan döntött a „világot formáló” nők névsoráról, igazi mai módszerbe avatott be. A Gödöllő honlapján, valamint a helyi lapban közzétett közvélemény-kutatás eredményeként kétszázan írták meg saját tippjüket – természetesen zömmel nők válaszoltak. Három kategóriában lehetett szavazni: a már nem élő fontos nőkre, a ma is aktívan tevékenykedő, nemzetközileg is ismertekre, valamint hazai hírességekre.
Az összeállításba végül 82 hölgy, közöttük 37 magyar került be a beérkezett javaslatok alapján.
A június 16-án nyíló kiállítás „szereplői” között találjuk például Sebestyén Mártát, a magyar zenei élet egyik kiemelkedő alakját, Kálmán Olgát, akinek műsorai meghatározóak a magyar televíziózásban, vagy Egerszegi Krisztinát, aki hazánk legfiatalabb olimpiai bajnokaként ma is sokak példaképe.
Mint azt várni lehetett, a voksok alapján bekerült az igazán fontos nők közé Pécsi Ildikó színművész, Gödöllő díszpolgára, illetve Tétényi Éva, akit az egyik legkarakánabb politikusnőként tartanak számon – említette Péterfi Csaba, érdekességként hozzáfűzve: a magyar parlament női képviselői közül alig kapott szavazatot valaki.
A gyengébbik nem külföldi példaképeire áttérve a beérkezett voksok alapján az idén gyémánt jubileumát ünneplő II. Erzsébet királynőt, J.K. Rowlingot, a Harry Potter-könyvek szerzőjét, a ma is sokak által Vasladyként emlegetett Margaret Thatcher volt brit miniszterelnököt, illetve az idén Oscar-díjat nyert (Thatchert alakító) Meryl Streepet emelte ki. Mint mondta, Angela Merkelre, korunk vasladyjére is sok voks érkezett, de a divat nagyasszonyát, Coco Chanelt is többen „jelölték”.
A már nem élő híres nők közül Teréz anyát, Sisit, a bibliai Évát, illetve Szép Helénát is szeretnék „viszontlátni” a kiállításon a gödöllőiek, de a világra legnagyobb hatást tett asszonynak Szűz Máriát tartják a közvélemény-kutatásban részt vevő városlakók.
Sisi példája
A még hátralévő tematikus programokról szólva az igazgató megemlítette, hogy a nők éve jegyében rendezik meg idén az augusztusi barokk kastélynapokat, a szeptemberi vadásznapot és novemberben a Sisi emlékének szentelt országos vers- és prózamondó versenyt is. Emellett év végéig számos hangverseny és kiállítás is szórakoztatja majd az érdeklődőket.
Felmerülhet, hogy nem sok-e ennyi jó és szép a nőkről Gödöllőn? Csakhogy Péterfi Csaba szerint igen kedvező a fogadtatás. Már csak azért is, mert az agglomerációs településen – talán az egyetemnek, illetve a középiskoláknak köszönhetően – viszonylag magas a képzett nők aránya, akik tekintélyt vívtak ki maguknak a városban.
– A helyi könyvtár, múzeum, művésztelep, több oktatási intézmény vezetője is nő, igaz, a képviselő-testület „egyensúlyán” még akad javítani való.
Szerinte a nők kitüntetett szerepét erősíti az is, hogy egyre több kisgyermekes család költözik a fővároshoz közeli településre, és karrier ide vagy oda, Gödöllőn is általában az anyukák maradnak otthon a csemetékkel, illetve viszik a megújuló vagy nemrég épített bölcsődékbe, óvodákba a kicsiket.
S hogy milyen ma az ideális nő?
A Nők éve „kitalálója” némi vonakodás után elárulta a számára ideálist, aki fekete hajú, vékony, és – talán ez a legfontosabb – okos. – Manapság arra is szükség van, hogy egy hölgy a saját lábán is meg tudjon állni, ha kell, ahogy arra már Sisi is példát mutatott – összegezte véleményét Péterfi Csaba.
Takács Mariann
