Garas Dezső emlékezetes filmes alakításait bemutató fotókiállítás látható a Nemzeti Színházban; a közelmúltban elhunyt művész emlékére rendezett tárlatot az Országos Széchényi Könyvtár diafilm- és fotótárának anyagából válogatták.
A kiállítás szomorú aktualitását az adja, hogy Garas Dezső Kossuth- és Jászai-díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja december 30-án, 77 éves korában elhunyt.
A Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadának előcsarnokában kiállított fényképeken többek között a Liliomfi (1954), a Két félidő a pokolban (1961), a Régi idők focija (1973), a Szabadíts meg a gonosztól (1978), a Ripacsok (1981), az Uramisten (1984), a Szamárköhögés (1986), A legényanya (1989) és A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992) című filmekben látható Garas Dezső.
A kiállítást az Országos Széchényi Könyvtár diafilm- és fotótárának vezetője, B. Müller Magda fotóművész és munkatársa, Csillag Katalin állította össze.
A Garas Dezső emlékére rendezett kiállításról Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója elmondta, hogy az Országos Széchényi Könyvtár önálló fényképtára 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy a különböző gyűjteményekben található fényképek feldolgozását, megfelelő tárolását és szolgáltatását biztosítsa. A gyűjteményben több mint 950 filmről található kutatható anyag. Az igazgató tájékoztatása szerint a Garas Dezső filmes alakításait felidéző fotókiállítás hosszú ideig látható lesz a Nemzeti Színházban.
Garas Dezső 1957-ben kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Először a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1965-ben lett a Madách Színház tagja, 1975-ben szabadúszó lett, egy év múltán pedig a Mafilm színészgárdájának tagja. Játszott a Szolnoki Szigligeti Színházban 1990–92-ben, 1993–95-ben a Művész Színház tagja volt. Megszámlálhatatlanul sok szerepet játszott el színpadon.
Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendává vált Liliomfival kezdődött, amelyben az ifjú Schnapsot alakította. A legenda folytatódott a Két félidő a pokolban (1961) című filmmel, majd a Krebsz, az Isten (1969), 1973-ban a megszállott Minarik Ede, a gőzmosodás (Régi idők focija) következett. Országos siker volt az Abigél című, négyrészes filmsorozat (1976), amelyben König tanár urat alakította.
