Hímestojás, piros szalagos nyuszi, kiscsibe, főtt sonka tormával és frissen sült kaláccsal, másnap locsolás. Nekünk ez a húsvét, de vajon Európa más országaiban is hasonlóak-e a szokások?
A legtöbb országban a magyarországihoz hasonló módon és kellékekkel ünnepelnek,
bár némi változtatások, a miénktől eltérő szokások is dívnak. Manapság sokak számára a húsvéti nyuszi és az ajándékok állnak az ünnepség középpontjában.
A katolikus hagyományokkal rendelkező Lengyelországban nagyszombaton sokan megtöltik kosarukat tojással, sonkával és egyéb ételekkel, elviszik a templomba, hogy megáldassák. A nyúl náluk nem tartozik a húsvéti hagyománykörhöz, viszont a tojás, a bárány és a kiscsibe a húsvét jelképe. Húsvéthétfőn, csakúgy, mint nálunk, vízzel locsolkodnak.
Franciaországban, a Poisson d’avril-t – áprilisi halat kapnak a gyerekek, s ez csokiból készült csirke, gólya, nyúl, vagy hal lehet. Dekorációnak az erdőben szednek gyöngyvirágot. A férfiak és a fiúk hosszú gallyakat tesznek hajadon lányok ablakába. Ha a lány megtalálta az ágat, akkor behívja a hódolóját és megvendégeli.
Németországban húsvéthétfőn is rengeteg jelentős, tradicionális rendezvényt szoktak tartani. Például Alsó-Frankföldön a remlingeni tojásfutást 1738 óta megtartják. A 18. század közepén Dorothea Renata von Castell-Remlingen grófnő lemondott a tized egy részéről, amely a vidéki adók részét képezte, és a falu fiataljainak adta azzal a céllal, hogy szervezzenek egy tojásünnepséget. Ebből kialakult egy igazi népünnepély, és a tojásfutás mind a mai napig fennmaradt szokássá vált.
Írországban látványos heringtemetést tartanak húsvétkor. Nagyböjt nehéz időszak minden hentesnek, hiszen a böjt heteiben kevesebbet húst tudnak eladni. Húsvétkor végre ismét hús kerülhet az asztalra, és az írek annyira örülnek neki, hogy a heringet sommásan eltemetik.
Szlovákiában húsvét hónapjában a lányokat és az asszonyokat megfürdetik, vízzel lelocsolják és fűzfaágakkal „korbácsolják”. Ezért a tortúráért hagyományosan jutalmat kapnak a locsolók – egy díszített húsvéti tojást, mint az élet szimbólumát. Szlovákia egyes területein szokás „visszafizetni” a locsolkodásért.
A felvidéken a tojásfestés az ünnep egyik legrégebbi szokása. A különböző növényi főzetekben való festés még ma is divat, noha már különféle technikák – a batikolás, a viasz tűs felhordása, majd festése, a viaszos részek színtelenné tétele – is megjelentek.
A húsvéti tojásfestésnek Ukrajnában is nagy múltja van. Bár az ukránok ezt a hagyományukat a keresztény hithez kötik, valószínűleg a történelem előtti szláv kultúrákból ered, amikor az emberek Dažbog napistent imádták. Az emberek azt hitték, hogy a Nap minden élet forrása, mivel felmelegíti a földet, és lehetővé teszi a növények növekedését és virágzását. A rövidebb világossággal járó téli hónapok miatt, az emberek azt hitték, hogy a napisten haragszik rájuk, és elhagyja őket. Ukrajna 9. és 10. századi keresztényesítése (az emberek keresztény hitre váltása) során a tojás a húsvét és Jézus Krisztus feltámadásának szimbólumává vált.
Sehol nem ünneplik olyan komolyan és ugyanakkor hivalkodón, már-már „nagyképűen” a húsvétot, mint Spanyolországban, ahol a húsvéti hét, a Semana Santa, a vallási és kulturális naptár egyik abszolút csúcspontja. Különösen Andalúziában a nagyhéten körmeneteket tartanak Krisztus halálának emlékére.
A húsvét Bulgáriában a legfontosabb vallási ünnep, ezért „velikden”-nek (nagy napnak) is nevezik. Bulgáriában a húsvéti tojásokat nagycsütörtökön festik. Míg más európai országokban a tojást festik, elrejtik, keresik vagy befedik csokoládéval, addig Bulgáriában más szerepet kapnak a tojások. Az ünnepi mise után a hívek nemcsak megajándékozzák egymást a díszes tojásokkal, hanem össze is mérik a tojások erejét: tojáscsata során (egymáshoz ütik őket). A következő évben az lesz a legszerencsésebb, akinek a tojása győztesként került ki a viadalból. A bolgárok egyébként főleg pirosra festik tojásaikat, Krisztus vérének jelképeként.
A húsvét Svédországban kicsit a halloweenra hasonlít: a boszorkánynak öltözött gyerekek – påskkärring – házról házra járnak, és házi készítésű húsvéti képeslapokat adnak ajándékba, amikért persze csak egy dolgot akarnak: édességet! A legenda szerint a boszorkányok mind a Blocksbergbe repülnek nagycsütörtökön – ekkor gyűjtik az édességeket is. Húsvétvasárnap a boszorkányok elrepülnek, az emberek pedig begyújtják a kályhákat, kandallókat, hogy megakadályozzák a visszajövetelüket.
Dániában a német hagyományokhoz hasonlóan kötelező a csokitojás és a húsvéti tojásdísz. Azonban Dániában a gyerekeknek lehetőségük van extra adag csokitojást keresni. A kisebbek húsvét előtt díszes képeslapokat készítenek és apró üzeneteket írnak egy felnőttnek – és csak pontokkal írják alá, hogy a feladó nevét csak később lehessen kitalálni. Ha a címzett felnőtt nem tudja, kitől kapta a levelet – vagy nem akarja elrontani a kicsik szórakozását –, akkor több csokitojást kell adnia az ambiciózus levélíróknak.
