1952. február 6-án, huszonhat évesen lépett Anglia, Skócia és Észak-Írország trónjára a ma 90 éves II. Erzsébet. Ki ez a határozott kiállású királynő? Hogyan él? Kit szeret? Milyen a valóságos politikai befolyása és mennyire határozta meg korát?
1952. február 6-án, huszonhat évesen lépett II. Erzsébet Anglia, Skócia és Észak-Írország trónjára. A rendszerető, kitartó, méltóságteljes, de a pompát nem kedvelő királynő tiszteli a hagyományokat, de ugyanakkor bátor újító. Híresen könyörtelen önfegyelemmel bír, kissé visszahúzódó és távolságtartó (a magánéletben is).
A még viktoriánus szigorban élő országban született, ahol megélte az Indiai Birodalom bukását, a második világháború szörnyű csapásait, mielőtt a hatvanas évek okozta megrázkódtatás, illetve a Diana által jelképezett viharos évek következtek volna. II. Erzsébet több különböző politikai beállítottságú miniszterelnökkel dolgozott eddig, Winston Churchilltől David Cameronig, és mindvégig megrögzötten hű maradt ősei örökségéhez: az évezredes intézmény tiszteletben tartott szimbólumaként kifogástalan jelenlétével hozzájárult évtizedek brit sikereihez. II. Erzsébet több mint hat évtizede ül a trónon, mára ő a rekorder, miután üknagymamája, Viktória előtt III. György volt a rekorder, aki 1760-tól 1820-ig – összesen 59 évet, három hónapot és két napot – ült a trónon.
II. Erzsébet királynő, azaz Elizabeth Alexandra Mary Windsor 1926. április 21-én született Londonban, születésekor nagybátyja, a későbbi VIII. Edvárd és apja, Albert yorki herceg mögött a harmadik volt az öröklési sorban. Apja, VI. György 1936-ban – VIII. Edvárd lemondása után – váratlanul került a trónra, de Erzsébet már tudatosan készült az uralkodásra. Alkotmányos jogot és történelmet tanult, elsajátította a francia nyelvet, vallásra a canterburyi érsek oktatta, jártasságra tett szert a művészetekben és a zenében, kiválóan lovagolt és úszott.
1947-ben szerelmi házasságot kötött Fülöp görög herceggel, aki felvette a brit állampolgárságot, az anglikán hitet és lemondott született címeiről, de apósától megkapta az Edinburgh hercege címet. Az „örök második” Fülöp két elsőséget azért magáénak mondhat: 94 évesen ő a legidősebb „királyi hitves” és 68 évnyi házasság után ő leghosszabb ideje királyi házastárs. Edinburgh hercege nagy szerepet vállalt az ország sorsának alakításában, de ez nem került az újságok címlapjára. Valójában egyetlen királynő férje sem folytatott annyi tevékenységet olyan hosszú időn át, mint II. Erzsébet hitvese, Fülöp herceg. Négy gyermekük született: 1948-ban Károly walesi herceg, a trón várományosa, két év múlva Anna hercegnő, Erzsébet már királynőként adott életet András hercegnek 1960-ban és Edward hercegnek 1964-ben.
Erzsébet 1952. február 6-án lépett trónra, ez volt az első esemény, amelyet világszerte élőben közvetítettek a televíziók. A feladatát következetesen és hivatástudattal végző királynő politikai szerepe elsősorban reprezentatív, ő a nemzeti egység jelképe. Megerősíti a miniszterelnök kinevezését, minden évben megnyitja a parlament ülését, a törvényhozás két háza előtt elmondott beszéde a kormány törvénykezési programját ismerteti, az ő aláírása kell a törvények jogerőre emelkedéséhez (brit uralkodó 1707 óta nem élt vétójogával). Uralkodása során 12 miniszterelnököt nevezett ki, az első Sir Winston Churchill, az utolsó David Cameron volt. Erzsébet egy új évezredbe vezette be országát, uralkodásának évtizedei alatt lépett ember a Holdra és omlott le a Berlini fal, iktatták b hivatalába az első női miniszterelnököt, Margaret Thatchert és zajlott le a falklandi háború.
A Nemzetközösség fejeként minden tagállamba ellátogatott (Kanadába 24 alkalommal), emellett mintegy száz egyéb látogatást tett, így a történelem egyik legtöbbet utazó uralkodója. Sok tekintetben szakított a hagyományokkal, látogatásai sokkal kevésbé formálisak, 1970-től az úgynevezett városi sétákon az utca emberével is találkozik. 1982-ben II. János Pál személyében lépett először pápa brit földre, tavaly pedig XVI. Benedek a katolikus egyházfők közül elsőként itt tett állami látogatást a szigetországban. Erzsébet nagy türelemről is tanúságot tett, hiszen majdnem másfélszáz portréhoz ült modellt, 23 hajót keresztelt meg és 15 hidat avatott fel. Több mint százezer táviratot küldött az országaiban századik születésnapjukat betöltőknek, s további 280 ezret gyémántlakodalmukat ünneplő házaspároknak.
Botrány a királyi családban
Hiába zárta ki azonban magánéletéből a médiát, a királyi családot nem kerülték el a botrányok. Az uralkodóház tekintélyét legjobban a trónörökös válása Lady Dianától, majd házassága Camilla Parker Bowles-szal tépázta meg. II. Erzsébet azonban alattvalói tiszteletét és szeretetét élvezi, életkedve és munkakedve töretlen. II. Erzsébet örököse, Károly herceg 1981 nyarán esküdött örök hűséget Lady Dinak. A herceg csinos és életvidám 20 éves felesége egyik napról a másikra Anglia és az egész világ kedvencévé vált. Bármerre járt, hatalmas tömeg üdvözölte. A nép, a politikusok, az újságok, mindenki imádta őt – kivéve egy embert, Károly herceget. Ekkor még senki sem tudta, de a walesi herceg még mindig szerelmes volt egykori barátnőjébe, Mrs. Camilla Parker-Bowlesba, aki férjes asszonyként sem vonult ki teljesen a trónörökös életéből. Barátok maradtak, sőt alkalmanként légyottokra is sor került kettejük között. „Camilla mindenhol ott volt” – utalt férje kapcsolatának mélységére egyszer Diana.
II. Erzsébet sokáig nem szólalt meg fia megromlott házassága miatt. Azonban látványosan elfordult menyétől, miután a bírósági határozat is kimondta a válást. Diana szinte mindent elvesztett, ami királyi személlyé tette őt, még a minden királyi család hölgytagjának kijáró mély meghajlásos bóktól is megfosztották.
A munka és az ünneplés együtt jár
II. Erzsébet királynő – aki februárban kezdte meg uralkodásának 65. évét – 2015-ben 306 hivatalos eseményen jelent meg. Egy évvel korábban az uralkodó 393 rendezvényen vett részt. Férje, Fülöp herceg 2015-ben 217 programon volt jelen az egy évvel korábbi 273 hivatalos megjelenés után. Az udvar nem is titkolja, hogy a királyi ház illetékesei igyekeznek valamelyest enyhíteni a királynő munkaterhén, tekintettel az uralkodó előrehaladott korára. II. Erzsébet már évekkel ezelőtt felhagyott például a hosszú külföldi utazásokkal, és a Nemzetközösség távoli népeivel fenntartott kapcsolatok ápolását gyermekeire, illetve unokáira bízza.
Évszázados hagyomány azonban, hogy a mindenkori brit uralkodó „hivatalos” születésnapját júniusban ünneplik – abban a reményben, hogy akkor talán a brit időjárás is lehetővé teszi a nagyszabású szabadtéri rendezvényeket -, vélhetőleg világra szóló pompával.
A londoni utcabál csak az egyik a jeles évforduló alkalmából szervezett ünnepi rendezvénysorozat eseményei közül.
Május 12-étől május 15-éig minden este 90 perces parádéval ünneplik az uralkodó 90. születésnapját a legősibb angliai királyi rezidencia, a London nyugati határában fekvő windsori kastély parkjában. A szervezők a hatalmasnak ígérkező programról egyelőre csak annyit árultak el, hogy 1500 táncos, énekes, zenész, színész és egyéb művész lép fel, és a műsorban 900 ló is szerepel.
A hivatalos ismertető szerint a 90 perces program a királynő eddigi 90 évnyi életútjának és több mint hat évtizednyi uralkodásának legfőbb epizódjait idézi fel. A műsort ugyanaz a csapat rendezi, amelyik az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulóján tartott hatalmas gyémántjubileumi ünnepségsorozatot is szervezte 2012-ben. Ilyenkor az uralkodó férjével nyitott hintón hajt végig a Királyi Lovas Testőrség Laktanyájához.
