„Inventas vitam iuvat excoluisse per artes” – szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni. Ez a latin nyelvű mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén.
A héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét.
A Nobel-díj alapítója a svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, kémiai, fiziológiai vagy orvosi, irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat 1968-ban alapította a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank.
A fizikai, kémiai és közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Károly Egyetem (Karolinska Institutet), az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság ítéli oda (a díj alapítása idején Norvégia és Svédország uniót alkotott).
A döntést októberben hozzák nyilvánosságra, a díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én. A kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és egy csekket kapnak.
Hány apa-fia páros vehette át a Nobel-díjat? Ki lehet a legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa? Tudtad, hogy a Curie család az “abszolút csúcstartó”? Érdekességek a világ legrangosabb tudományos kitüntetésének történetéből.
A kézzel gyártott, 18 karátos aranyból készült és 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos, Alfred Nobel portréját, születési és halálozási évét tartalmazza. A díjalapító portréja a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon is szerepel, de némiképpen eltérő ábrázolással. Az érmék hátoldalán lévő kép a díjat odaítélő testületek szerint változik.
Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás. Művészi kivitelezésük az évek során változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi: a Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvégul, indoklás nélkül adják ki.
A díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt 1931-ben az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, 1961-ben a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében tettek. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a neki ítélt díjat nem vonták vissza.
Az 567 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2014 között összesen 889 kitüntetettje volt, 864 személy és 25 szervezet. A díjat 47 alkalommal ítélték nőknek. A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben 17 évesen kapta – megosztva – a Nobel-békedíjat, a legidősebben kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat.
Kertész Imre írónak a 2002. évi irodalmi Nobel-díjat az indoklás szerint munkásságáért ítélték neki, “amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. A Sorstalanságot számos nyelven kiadták, filmadaptációját Koltai Lajos rendezte Ennio Morricone zenéjével.
