Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Porajmos – nem csak a romák ügye című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Porajmos – nem csak a romák ügye

Szerző: / 2021. augusztus 2. hétfő / Aktuális, Háttér   

Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, amelyet 1972 óta tartanak meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.

A roma holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett bűn, a rémtettre ma sincs, és soha nem is lesz elfogadható magyarázat. A nyomasztó örökséget az emlékezés felelősségével a mai generációk hordozzák.

A roma holokauszt nemcsak a romák ügye, hanem közös ügy, az országé, Európáé és a világé is.

2. világháború - Porajmos - Sinti és roma lakókocsik lakóinak előállítása, rajtaütése, Renningen, 1937 (Fotó: Bundesarchiv Bild/Wikimédia)

Heinrich Himmler SS-vezető parancsára 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakán tömeges megsemmisítések zajlottak. Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban fogva tartott cigányok kétségbeesetten ellenálltak, de az akciónak végül több ezren estek áldozatul néhány óra alatt. Az áldozatok között van az az 1944-ben a mulfingeni St. Josefspflege gyermekotthonból – ahova Európa számos országából gyűjtöttek be gyerekeket – Auschwitz-Birkenauba érkező 39 roma gyermek (20 fiú és 19 lány) is. A koncentrációs táborban Eva Justin „fajkutató” a doktori értekezése elkészítése céljából bántalmazta és kínozta őket, mint tesztalanyokat. Közülük négyen túlélték.

A nácik összesen mintegy félmillió romát gyilkoltak meg, közülük 23 ezret Auschwitzban. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta ennek emlékét őrzi a világ több országában az augusztus 2-ai roma holokauszt nemzetközi emléknap.

Magyarországon már az 1944. márciusi német megszállás előtt elkezdődött a cigányok kényszermunkára hurcolása.

A kétmilliós európai cigányság hozzávetőleg 10-30 százaléka veszett oda a második világháború idején, a holokausztban.

Az elhurcolásnak nem mindig a megsemmisítés volt a célja, részben kényszermunkára kényszerítették a cigányokat, részben embertelen orvosi kísérleteknek vetették alá.

Európa erkölcsi kötelessége emlékezni a náci időszak minden üldözöttjére, köztük a romákra, akik a mai napig rasszizmussal és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek.

2. világháború - Porajmos - Sinti és roma gyerekek Auschwitzban, 1944 (Fotó: Bundesarchiv Bild/Twitter)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek