110 éve, 1903. december 17-én az amerikai Wright testvérek a világon elsőként emelkedtek repülőgéppel a levegőbe.
Az ohiói fivérek, Wilbur és Orville Wright kiskoruktól kezdve érdeklődtek a műszaki szerkezetek, technikai újdonságok iránt. Az életük úgy alakult, hogy tanulás helyett korán a saját lábukra álltak, előbb nyomdát nyitottak, aztán újságot adtak ki, végül 1892-ben az Amerikában éppen kibontakozó bicikliőrületet látva kerékpárüzletet és –szervizt nyitottak, négy évvel később már saját márkás kerékpárokkal léptek a piacra. A bicikligyártás biztosította az anyagi hátteret repülés iránti szenvedélyükhöz. A repülési kísérletekre alaposan felkészültek, 1899-ben Wilbur levélben kérte ki a Smithsonian Intézettől a témakörben megjelent tudományos munkákat.
Előkészületeik során a világon az elsők között építettek kis szélcsatornát, amelyben a gépmodelleket, különböző szárnyalakokat tesztelték. 1900-ban az észak-karolinai Kitty Hawk városkába költöztek, ahol a világ és a versenytársak szemétől távol, de kiváló szélviszonyok között próbálhatták ki különös szerkezeteiket. Siklórepülőjükkel 1902 végén már megdöntötték az addigi 200 méteres távolsági rekordot is.
1903-ra készültek el első repülőgépükkel, a levegőnél nehezebb, irányítható, motorral hajtott repülő szerkezetükkel, a Wright Flyerrel. A kétfedelű, faszerkezetű és impregnált vászonnal bevont szárnyakat vékony oszlopokkal és merevítő huzalokkal szilárdították. A gép dülöngélő mozgását az alsó szárnysíkban igen kényelmetlen helyzetben, hason fekvő pilóta irányította, részben a szárnyak előtt elhelyezett vízszintes vezérsík, azaz a magassági kormány mozgatásával, részben testsúlyának áthelyezésével. A 12 méter szárnyfesztávolságú, 340 kg-os gépet egy 69 kg súlyú, 12 lóerős, kéthengeres benzinmotor hajtotta. (Az akkoriban lepkesúlyúnak számító motort a bicikli-üzletágat vezető Charles Taylor konstruálta.)
A géppel először 1903. december 14-én próbáltak a levegőbe emelkedni, de nem jártak sikerrel, mert a gép egyik szárnya a földhöz csapódott, ezért javításra szorult.
A Flyer I-ként emlegetett gép történelmi repülésére 1903. december 17-én, 10 óra 35 perckor került sor a Kitty Hawk melletti Kill Devil Hillsnél. Mindkét testvér kétszer próbált szerencsét: először Orville emelkedett a magasba, 36,5 métert tett meg 12 másodperc alatt (híressé vált a fénykép, amelyen ezt megörökítették). A nap utolsó, negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valóban irányítani tudtak, ekkor Wilbur volt a fedélzeten, és 59 másodperc alatt 260 métert tett meg. A Flyer I első útja egyben az utolsó is lett, mert a kisebb sérülésekkel megúszott földet érés után egy hirtelen szélvihar a földhöz csapta és javíthatatlanná tette. (Repüléstörténeti műemlékként végül a Smithsonian Intézetbe került, ahol ma is megtekinthető.)
Az emberiség történetében új fejezetet nyitó esemény nem kapott nagy nyilvánosságot, mindössze öt szemtanúja volt. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a fivérek elsőségében akkor is, később is sokan kételkedtek. (A műszaki fejlesztés történetében nem ritkák az elsőbbségért folytatott viták.)
Legutóbb éppen 2013 márciusában tulajdonította John Brown ausztrál repüléstörténeti szakértő a motoros repülőgéppel való levegőbe emelkedés elsőségét a német származású amerikai Gustav Weisskopfnak (angol nevén Gustave Whitehead), aki – a fellelt bizonyítékok szerint – 1901. augusztus 14-én Connecticut államban hajtott végre felszállást.
