Visszavonták Kertész Ákos díszpolgári címét

Szerző: Cultura / 2011. szeptember 21. szerda / Aktuális, Hírek

Bekiabálásokkal teli, személyeskedő vita után a Fidesz és a Jobbik igen-szavazataival visszavonta Kertész Ákos díszpolgári címét a Fővárosi Közgyűlés.

Kertész Ákos író budapesti díszpolgári címét 20 igen, 9 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadta el a testület. A Fidesz-KDNP és a Jobbik képviselői igennel szavaztak, az MSZP-frakció és az LMP-s Kaltenbach Jenő nemmel szavazott, a másik két LMP-s képviselő tartózkodott.

Kertész Ákos díszpolgári címének visszavonását a Fidesz-KDNP-frakció több képviselője – Németh Zoltán, Németh Szilárd, Raduly József és Velkey György – kezdeményezte. Németh Zoltán frakcióvezető az ülés előtt azzal indokolta az előterjesztést az MTI-nek: „Kertész Ákos nem méltó arra, hogy továbbra is a főváros díszpolgára maradjon, érdemtelenné és méltatlanná vált azon magyargyalázó kijelentései után”, amelyeket az Amerikai Népszavában megjelentetett.

Az előterjesztésről éles, több esetben személyeskedő vita folyt.

A képviselői vita során Raduly József úgy vélekedett, hogy Kertész Ákos a cigányokat is megsértette kijelentéseivel, Czeglédi János (Jobbik) szerint az író azt a népet sértette meg, amelyik befogadta.

Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető „pikánsnak” nevezte (a fővárosi cigányokat is képviselő) Raduly József szavait. Később Németh Zoltán magyarázatra szólította fel Horváth Csabát, aki úgy válaszolt: „a fasiszták rémuralmának a középpontjában a zsidó nemzet és a cigány nemzet állt, ők szenvedték el a holokauszt rémségét és aljasságait (…) ezért tartom furcsának, hogy egy megbélyegzett, megtaposott nemzet képviselője szintén megbélyegez valakit azért a véleményéért, amit képvisel”.
Horváth Csaba szerint a javaslat a Rákosi-korszakot idézi. Tarlós István főpolgármesterhez fordulva pedig azt kérdezte: melyik az igazi arca; amikor kiállt a kirekesztés ellen az Élet Menetén, vagy amikor „egy mondvacsinált ürüggyel” csatlakozik „a Kertész Ákos ellen kirobbantott, többek között antiszemita kampányhoz”. Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője azt mondta: nem azt kell mérlegelni, hogy helyesen döntöttek-e, amikor díszpolgárrá avatták Kertész Ákost, hanem az író munkásságát kell figyelembe venni, írja a hvg.hu. A szocialista képviselő a „díszpolgárüldözést” a „zászlótervezéshez hasonló pótcselekvésnek”, Tarlós Istvánt pedig XXI. századi Aczél Györgynek nevezte.

Tarlós István felvetette, hogy nem érti, mit keresett az Élet Menetén Kertész Ákos, mivel az Élet Menete éppen arról szól, hogy egy népcsoportot generálisan megítélni, elítélni, üldözni milyen csúf dolog. A főpolgármester megjegyzést tett arra, hogy nem érti, hogy a szocialisták miért veszik védelmükbe Kertész Ákost.

Kaltenbach Jenő LMP-frakcióvezető elfogadhatatlannak nevezte Kertész Ákos írásának egyes mondatait, és elgondolkodtatónak mondta, mi vitt arra egy Kossuth-díjas írót, hogy „egy ilyen verbális kisiklást kövessen el”. Az LMP frakciója nem támogatta az előterjesztést, mi több, kettős citromdíjat adott Kertész Ákosnak, valamint a díszpolgári cím visszavonásáról szóló előterjesztés jegyzőinek. Arról is beszélt, hogy a cím visszavonásának indítványozásához az eljárás szabályai szerint a közgyűlés negyedének aláírása kell, nem pedig négy, ezért nem támogatják a javaslatot.

Molnár Gyula (MSZP) úgy vélte, az, hogy Kertész Ákos hibázott, nem jelenti azt, hogy erre azonnal és ilyen drasztikus választ kellene adni. „Tekintsük ezt a dolgot semmisnek, tekintsük egy idősödő író (…) jajkiáltásának, hogy helytelen formulákat alkalmaz” – fogalmazott. Megjegyezte: Kertész Ákos bocsánatot kért szavaiért.

György István (Fidesz-KDNP) főpolgármester-helyettes a szocialistákhoz fordulva azt hangoztatta: nem lehet kettős mércét alkalmazni. Szerinte az, hogy valaki művészként kap egy kitüntetést, egy adott közösség megbecsülését jelenti, de arra méltatlanná is lehet válni, az előterjesztés éppen erről szól. György István kijelentette, hogy nem kérdőjelezi meg az írói munkásságát. Felhívta a figyelmet, hogy az író állításával szemben a magyarok már bocsánatot kértek a holokausztért; a főpolgármester-helyettes idézte Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök 2005-ben elhangzott szavait.

Czeglédi János felháborítónak nevezte Kertész Ákos kijelentéseit, és úgy vélte, azokat az író gyűlöletből tette. Közölte azt is, úgy látja, a vita tanulsága, hogy az MSZP mára átvette az SZDSZ helyét, így reméli, hogy hasonló sorsra is fog jutni, és eltűnik a süllyesztőben.

Tarlós István zárszavában gyomorforgatónak, elképesztőnek, lealacsonyítónak mondta a vita egyes részeit, és a szocialistákhoz fordulva azt mondta, ők hasonló esetben – ha nem a magyar szó szerepelt volna egy hasonló írásban – azonnal felháborodnának, sajtótájékoztatót hívnának össze, és már tüntetést szerveznének a Demokratikus Chartával.

A külföldön bejegyzett Amerikai Népszavában augusztus 29-én jelent meg a 79 éves Kertész Ákos nyílt levele, amelyben az író úgy fogalmaz:

„A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!”

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek ezt követően úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon: „Az Amerikai Népszavához írt publicisztikámban szereplő mondatot: „A magyar genetikusan alattvaló” – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. Örömmel értesültem, hogy a holokauszttal kapcsolatban az elmaradt bocsánatkérés ügyében helyreigazítottak mások. Ezzel az ügyet lezártam.”