1995 óta ünneplik meg minden év július 11-én a csokoládé napját. A kakaót sokan az istenek ajándékának tartották, az édesített csokoládét pedig afrodiziákumként ajánlották. Híres művészházaspárunk, Molnár Ferenc és Fedák Sári is nagy rajongója volt ennek az édességnek.
A kakaóbabból készült csokoládé a világ legkedveltebb édessége. A kakaó az aztékok kedvenc itala volt, az istenek ajándékának tartották. Európába a spanyol hódítók révén került, és mintegy kétszáz évig a spanyolok monopóliuma volt. A kakaót sokáig italként fogyasztották, Európában kezdték ízesíteni, édesíteni és afrodiziákumnak (nemi vágyat serkentő anyag) is számított. A szilárd csokoládét a 18. században Angliában kezdték gyártani, a csokoládészeletet 1847-ben találták fel, tejcsokoládét először 1876-ban gyártottak, a technika azóta is tökéletesedik.
A csokoládénak nincs szüksége reklámra
A félárnyékos helyeket kedvelő kakaóbabot hatalmas trópusi ültetvényeken termesztik, ízét a bab fajtája, a termőhely és az éghajlat szabja meg, az ínyencek kis, kézműves ültetvényeken termő különleges minőségű (és árú) babot keresik. A csokoládé gyártása folyamán az érett és leszüretelt babot erjesztik, szárítják, pörkölik, majd a mag belsejét finomra őrlik. A masszából kisajtolják a kakaóvajat, a visszamaradó szilárd anyagból készül a kakaópor. Ezután a kakaóvajból, kakaómasszából, cukorból (és tejcsokoládé esetén tejből is) álló masszát többször átsajtolják, igen hosszú ideig gyúrják, majd hideg-meleg hőmérséklet-váltásokkal stabilizálják.
A csokoládénak nincs szüksége reklámra, a világnap mégis remek alkalom arra, hogy fogyasszunk ebből az édességből. Amely ugyan kalóriabomba, de aki kiegyensúlyozottan és egészségesen táplálkozik, nyugodtan ehet a fekete édességből. Az egészségi kockázatokat tekintve azt is érdemes megemlíteni, hogy a túl sok cukor fogyasztása növeli a szívroham kockázatát.
A csokoládénak (főként a kakaót nagy mennyiségben tartalmazó étcsokoládénak) bizonyítottan kedvező élettani hatásai vannak: csökkenti a koleszterinszintet, tannintartalma antioxidáns, a benne található kálium vérnyomáscsökkentő hatású, fogyasztásakor endorfin (boldogsághormon) szabadul fel. Napi 10 gramm fogyasztása kifejezetten javasolt. A kutatások kimutatták, hogy a legalább 60-70 százalékos kakaótartalmú étcsokoládé rendszeres fogyasztása növeli az erek rugalmasságát, mérsékeli a vérnyomást és az érelmeszesedést, s több antioxidánst tartalmaz, mint sok gyümölcs vagy gyümölcslé. Vagyis minél több fekete csokoládét eszik valaki, annál védettebb a szív- és érbetegségek ellen.
A klímaváltozás miatt azonban napjainkban a legnagyobb, nyugat-afrikai kakaóbab-termelő területeken az átlagosnál szárazabb időjárás miatt jelentősen csökkent a termelés, így a világpiacon 40 százalékos drágulásra lehet számítani. Sőt, egy nemrég közzétett tanulmány szerint, ha az átlaghőmérséklet ilyen ütemben emelkedik, a jelenlegi termőterületek 2050-re a felére zsugorodnak.
A magyarok 77 százaléka a csokoládét az íze miatt fogyasztja, legtöbben a mogyorósat és a mandulásat szeretik. A Magyar Édességgyártók Szövetsége 2013-as felmérése szerint a megkérdezettek 27 százaléka a mogyorósat és a mandulásat, 24 százalék a marcipánosat, 18 százalék a mogyorókrémeset, 16 százalék az alkoholtartalmút, 15 százalék az epres csokoládét kedveli a legjobban. A magyarok 54 százaléka a tejcsokoládét, 27 százalék az étcsokoládét, 19 százalék a fehér csokoládét részesíti előnyben.
Az egy főre jutó évi csokoládéfogyasztás az Egyesült Államokban 5,5 kilogramm, az Európai Unióban 6,5 kilogramm, Magyarországon 3,2 kilogramm, Svájcban mintegy 11, Ausztriában 10, Írországban pedig 9 kilogramm. A világ teljes kakaótermése évi 3,9 millió tonna körül van, a legnagyobb kakaótermelő országok Elefántcsontpart, Ghána és
Indonézia.
A csokoládét több különböző napon ünneplik szerte a világban: a július 11-i csokinapot állítólag Franciaországban 1995-ben tartották először, Amerikában szeptember 13-án van a csokoládé ünnepe.
Az édesszájú színésznő, Fedák Sári és férje, Molnár Ferenc
„…Sorra kezet fogtak Nemecsekkel, és a komor, vad arcú Pásztor elérzékenyülve szólt:
– Nekem pedig bocsáss meg.
– Ti mind… ti mind olyan derék, jó fiúk vagytok… hogy így szeretitek az én szegény kisfiamat. Ezért… ezért… mind a hárman kaptok most egy csésze csokoládét…
A követség tagjai egymásra néztek. A csokoládé csábító dolog volt. De azért mégis előlépett Pásztor, és most az egyszer nem hajtotta a mellére, hanem fölemelte szép barna fejét, és büszkén mondta:
– Nekünk ezért nem jár csokoládé. Indulj!” (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)
Köztudott, hogy világhírű drámaírónk, Molnár Ferenc rajongott az édességért, kiváltképp a réteseket szerette. Felesége, Fedák Sári színésznő egyaránt szeretett finom desszerteket enni és sütni – nevét dicséri a Fedák-lepény és a Fedák-torta. Érdekes, hogy tortája receptjének közlését több szakácskönyv szerkesztőjének is engedélyezte, viszont a korabeli források szerint lepényét csak Móra Ferenc felesége, Walleshausen Ilona — elismert háziasszony és szakácskönyv író — tudta igazán az ízlése szerint elkészíteni, ezért egyedül az ő szakácskönyvébe kerülhetett be ennek a süteménynek a receptje.
Hiába a sok finomság, csak egy ideig volt édes a szerelem a kor két nagy alakjának. Fedák 1922-ben több évi együttélés után feleségül ment a drámaíró Molnár Ferenchez, a viharos házasság három év után bomlott fel, amikor a drámaíró beleszeretett Darvas Lilibe. (Üvegcipő című darabját bennfentesek szerint a Molnár-Fedák-Darvas háromszög ihlette.) Fedák Az ötszáz éves magyar dal című előadóestjével itthon és külföldön valódi küldetést teljesített, a bibliai daloktól virágénekeken át a kurucdalokig mindent énekel.
A Fedák-torta
Hozzávalók: 5 db tojás, 15 dkg + 20 dkg gesztenye, 10 dkg porcukor, vanília, 3 dkg vaj, 8 dkg reszelt csokoládé, 5 dkg piskótamorzsa, 2 dkg liszt, fél liter tejszínhab, vaníliás cukor
Elkészítése: A tojássárgájával összekeverjük a 15 dkg szitán áttört főtt gesztenyét, a porcukrot, egy kis vaníliát és a vajat. Ehhez a keverékhez hozzáadjuk a tojásfehérjéből vert kemény habot, a reszelt csokoládét, a piskótamorzsát és a lisztet. Kivajazott tortaformát papírral bélelünk, középmeleg sütőben lassan kisütjük benne a tortát. Ha kihűlt, kettévágjuk, vaníliás cukorral elkevert kemény tejszínhabbal töltjük. A tetejét is azzal vonjuk be, nyomózsák segítségével díszítjük, és meghintjük gesztenyepürével.
csokoládé-gesztenye torta (a kép illusztráció)
