Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Amikor újjászületett a Budavári Sikló című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Amikor újjászületett a Budavári Sikló

Szerző: / 2021. június 2. szerda / Kultúra+, Utazás   

Az 1870-ben átadott Budavári Siklónak két születésnapja van. 2020. március 2-án 150 éves fennállását, most június 4-én pedig újjászületésének 35. évfordulóját ünnepeljük.

A csodálatos panorámát biztosító Budai Hegypálya a második világháborúban olyan súlyosan megrongálódott, hogy üzemeltetése egészen az 1985-ös teljes körű rekonstrukcióig szünetelt, az utasok pedig csak 1986. június 4-én vehették ismét birtokba.

A Budavári Sikló, amely 1987 óta Budapest Duna-parti látképének részeként az UNESCO Világörökség listáján is szerepel, a Budavári Palota megközelítésének egyik különleges eszköze.

Alsó állomása a Clark Ádám téren a Széchenyi Lánchíd budai hídfőjénél, az alagút bejárata mellett található, felső állomása pedig a Szent György téren, a Budavári Palota és a Sándor-Palota között helyezkedik el.

A II. világháborúban a Szent György tér, balra József Főherceg palotája, szemben a rommá lőtt Sándor-palota, felette a Honvédelmi Minisztérium épületének felső szintje látszik, jobbra a Budai Hegypálya (ma Budavári Sikló) pavilonjának maradványa, 1945 (Fotó: Fortepan)

Az eredetileg gőzüzemű siklót gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére, Wohlfahrt Henrik tervei alapján 1868 és 1870 között építették. Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó végállomáson volt.

A világháborúban megsérült, 1948-49-ben elbontott hajdani Budai Hegypálya üzemelése az 1985. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt, ez idő alatt pedig több elképzelés is született a helyreállítására vagy pótlására, még „Sikló Bizottság” is alakult, ám a megvalósítás újból majd két évtizedre elhalt, mígnem az egyik terv kivitelezését a BKV-ra bízták.

A felújítás során természetesen nem az eredeti gőzüzemű meghajtást állítottuk vissza, a szerkezetet jelenleg egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből. Eredetileg az alsóállomás alatt helyet foglaló gépház (a vonóberendezés és annak csaknem 3 méter átmérőjű hajtótárcsája) az átépítés során a felső állomás alá került. A sikló normál nyomtávolságú (1435 mm) vasúti jármű, pályájának hosszúsága 95 méter, alsó és felső állomása közötti szintkülönbség pedig 50 méter. 

A Clark Ádám tér és a felújított Budavári Sikló, 1986 (Fotó: Fortepan/Erdei Katalin)

Az egyenkét 24 fő befogadására alkalmas, egyenáramú villanymotor hajtotta két kocsi – a „Margit” és a „Gellért” – ingajelleggel van összekötve, vagyis miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállít utasokat. A balesetek kiküszöbölésére automatikus biztonsági berendezést is beépítettek a szakemberek, amely beavatkozik, ha a rendszer túllépi a megengedett sebességet.

A jelenlegi szerkezet 3 m/s sebességűre lett kiépítve, de ezt a tempót 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették, hogy az egyedülálló panorámában minél hosszabb ideig lehessen gyönyörködni.

Az újraindulás után, 1986-ban csaknem 825 ezren utaztak rajta fél év alatt, vagyis gyorsan ugyanolyan népszerű lett, mint fénykorában, amikor még közforgalmi célokat szolgált. Funkciója mára a XIX. századihoz képest jelentősen megváltozott, elsősorban a turisztikai igényeket elégíti ki ez a méltán népszerű közlekedési eszköz.

2018-ban és 2019-ben jóval több mint 1 millió utast szállított évente, és bízunk abban, hogy hamarosan – a külföldi és hazai turizmus fellendülésével – ismét megközelítjük akár a 35 évvel ezelőtti utasszámot is.

2021. június 4-én a Budavári Siklóval felfedezhetjük Budapest csodálatos esti panorámáját is, amikor hosszított nyitvatartással, 23 óráig várják az utasokat.

A Budavári Sikló pályája, a kilátás a Clark Ádám tér, a Széchenyi Lánchíd és a Bazilika felé, Budapest (Fotó: BKV)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek