Máig számtalan dolog maradt, amit nem tudunk a 455 éve született William Shakespeare-ről, az azonban bizonyított, hogy az angliai Stratford-upon-Avon nemcsak az Erzsébet-kori író szülőhelye, a mestert itt is temették el.
A világ egyik legkedveltebb „irodalmi úti célja” a közép-angliai kisváros, Stratford-upon-Avon, William Shakespeare, az újkor legnagyobb drámaírójának festői szülővárosa és a Royal Shakespeare Company színtársulat otthona. William Shakespeare élete Stratford-upon-Avon-ban kezdődött feltehetőleg 1564. április 23-án, a szülői házban élt 1616-ig, majd 52. születésnapján 1516. április 23-án ugyanitt hunyt el.
Írók otthona – William Shakespeare élete Stratford-upon-Avon-ban
Egészen bizonyos, hogy William Shakespeare-t Stratford-upon-Avonban 1564. április 26-án megkeresztelték, tehát valószínűleg három nappal előbb született 1564. április 23-án (a mai számítás szerint 1564. május 3. a születése napja). Ugyancsak Stratford-upon-Avonban hunyt el ötvenkét éves korában 1616. április 23-án.
Szülei jómódban élhettek; apja előkelő tisztségeket töltött be a városban, hol kesztyűkészítő, hol kereskedő, Stratford tekintélyes polgáraként néhány évig polgármester is volt. Bizonyos, hogy gondolt fia előremenetelére, hiszen iskolába járatta. Bill Bryson Shakespeare-életrajzából is tudhatjuk: valószínű, hogy Shakespeare jó oktatásban részesült a King’s New School nevű helyi iskolában, a Church Street-i városházán, annyi tudható, hogy az iskola nyitva volt minden helyi fiú előtt, a butácskák és a fogyatékosok előtt is, ha tudtak írni-olvasni – márpedig William Shakespeare kétségtelenül mindkettőre képes volt. A hét hat napján hosszú tanítási idő zajlott az iskolai falain belül, a hetedik napot meghagyták a vallási oktatás és elmélyülés napjának. Ezek a városi iskolák (grammar schools) akkoriban az elemieknél tágabb körű műveltséget adtak növendékeiknek. Az év zömében a diákok nemigen láthattak nappali világosságot, amit tetéztek az unalmas tanórák (latin olvasás, írás és recitálás, latin retorika és irodalom), a levegőtlen terem és a kemény fapadok. Könnyen megértjük az Ahogy tetszik sorait a kisdiákról, aki „csigamódra és / Kelletlen mászik iskolába”. Bármit is tudott Shakespeare a matematikáról, történelemről vagy földrajzról, azt szinte biztos, hogy nem ebben a helyi iskolában sajátította el.
Shakespeare számára a hivatalos tanulás ideje feltehetőleg tizenöt éves korában zárult le. Ifjú felnőttkorának erről az időszakáról nagyon keveset tudni, inkább csak mondák és feltételezések (pl. vadorzáson kapták), keringenek ma is róla. 1582-ben tizennyolc éves korában nőül vette a nála nyolc évvel idősebb, huszonhat éves Anne Hathawayt. Noha magáról a házasságról nem maradt hátra anyakönyvi följegyzés, a püspöki engedély a házasságkötés meggyorsításáról viszont igen. Igaz, tévesen. A nyilvántartásban Shakespeare neve Shagspere-ként szerepel.
Fotó: Illusztráció William Shakespeare családjáról. Shakespeare, felesége, Anne Hathaway a jobb oldalon ül a széken; fia, Hamnet az író mögött balra van; két lánya, Susanna és Judith jobbra és balra vannak.
Az esküvő után hat hónappal később megszületett az első lánya, Susanna, akinek születését már anyakönyvi bejegyzés bizonyítja. 1585 elején ikrei születtek, egy fiú, Hamnet és egy lány, Judith. Hamnet 11 éves korában, ismeretlen okból meghalt; 1596. augusztus 11-én temették el. Egyes források alapján arra következtetnek a kutatók, hogy fia halála befolyásolta Shakespeare-t a Hamlet (1601) megalkotásában.
Hogy a házasság mennyire volt sikeres, nem tudhatjuk, az azonban elárulkodó lehet, hogy az ikrek születése után Shakespeare nem maradt otthon, hanem Londonba indult szerencsét próbálni. Több művében is említést tesz arra, hogy szerencsésebb, ha a nők idősebb férjet választanak: a Vízkeresztben finoman jelzi véleményét: „Ifjabb legyen hát nálad kedvesed, / Vagy hajlamod nem állja meg helyét. / Mert rózsa a nő, melynek szép virága / Ha kivirít, hajlik gyors hervadásra.” II. FELV. 4. SZ.*
A Viharban Prospero szavai már jóval súlyosabb erővel hatnak a párválasztás és a házasság fontosságáról: „Vedd hát, tőlem ajándékként, magadtól / jutalmadként, a lányomat: de, ha / szüzességének csomóját megoldod, / mielőtt a szent ceremóniák / és rítusok rendben lezajlanak, / ne hullasson az ég szép harmatot / szerződésünkre; csupasz gyűlölet, / vak megvetés és viszály záporozzék / a közös ágyra, förtelmes gyomokkal, / hogy gyűlöljétek mindketten: vigyázz, / Hymen lámpása vet rád fényt.” IV. F. 1. SZ**
Shakespeare szülei, John és Mary Shakespeare jómódú életét igazolja, hogy a három mérföldre Stratfordtól északra fekvő kis faluban, Wilmcote-ban a Henley Street legnagyobb házát birtokolták. A gyönyörű épület, amelyben a drámaíró született, ahol gyermekkorát, illetve házas életének első öt évét töltötte Anne Hathaway társaságában, Anglia egyik leglátogatottabb műemlékké nyilvánított háza lett, és valóságos szentély a Shakespeare-rajongók számára. A favázas Tudor-kori parasztház a közeli Arden-erdőből és wilmcote-i kőből épült. A birtokon ezen kívül számos érdekes épület található, köztük istállók, pince az almabor számára és megfelelő fészkelő fészek a galamboknak.
John Shakespeare 1601-ben halt meg, és legidősebb élő gyermekként William örökölte a házat. Az író a szülői házban élt 1616-ig és április 23-án, 52-dik születésnapján halt meg. Noha házasember volt, élete nagy részét Londonban töltötte, itt írta és adta elő műveit, miközben családja Stratfordban maradt. Shakespeare első életrajzírója, John Aubrey szerint azonban minden évben visszament „látogatóba”. Shakespeare 1611-1613 körül végleg hazatért Stratfordba, ahol földet is vásárolt, ekkor már fia nem élt, két lánya családot alapított.
Életéről nem sokat tudunk, kevés hiteles forrás áll a kutatók rendelkezésre, az őt és műveit övező tisztelet és kíváncsiság azonban mit sem csökken. William Shakespeare, James Cook kapitány, Napóleon és sok más híresség végrendeleteit olvasgathatja bárki az interneten a brit Nemzeti Archívum jóvoltából. (A végakaratok megtekintése – letöltése – azonban pénzbe kerül. Shakespeare-é még ingyenes, de a többiekéért 3 fontot (bő ezer forintot) kell fizetni.) Shakespeare alig egy hónappal a halála előtt végrendelkezett, 1616 március 25-én.
Vagyonát családtagjai között osztotta szét, de hagyott némi pénzt szülővárosa, Stratford-upon-Avon szegényeire is. Feleségét nem tette ki a hitvesi ágyból, végakaratában külön kitért arra, hogy a bútordarabot az asszony kapja. A házat a legidősebb lányára, Susannára hagyta, akinek halála után a lány egyetlen gyermeke, Elizabeth örökölte meg. Noha Shakespeare unokája kétszer is megházasodott, Elizabethnek nem született gyermeke, így amikor meghalt, a ház Joan Harté, Shakespeare egyik nővérének leszármazottjáé lett. A birtokot a Hart család tulajdonolta a 18. század végéig, amíg eladásra nem került: 1847-ben a Shakespeare Birthplace Trust vásárolta meg, és alakította ki az emlékhelyet.
*Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok, Lévay József fordítása
**Shakespeare: Vihar, Fábri Péter fordítása
Irodalom: Bill Bryson: Shakespeare – Az egész világ színház, Shakespeare Birthplace Trust
