„Jóbarátom ez a forrás, / biztatott, s én hittem hittem: / sikerül az aratóknak / egy csillagot kimerítnem.” Kányádi Sándor, Ady Endre, Szabó Lőrinc és még sokan mások is gyönyörűen megfogalmazták, miért és milyen nagy érték a víz. Ma van a víz világnapja.
KÁNYÁDI SÁNDOR: ÉNEK A FORRÁSRÓL
Írtam a kisborosnyói forrásvédő kisiskolások kérésére
Van egy forrás valahol egy
öreg erdő sátorában,
valamikor a korsómmal
vízért én is odajártam.
Ott tanyáznak a rigók is,
közelében raknak fészket;
alkonyatkor odajárnak
szarvasok és szomjas őzek.
Láttam belőle kortyolni
nyári napot, teleholdat,
csillaghullás idején a
csillagok mind belehullnak.
Jóbarátom ez a forrás,
biztatott, s én hittem hittem:
sikerül az aratóknak
egy csillagot kimerítnem.
Kárpótlásul a csillagért
azoknak, kik várva várnak,
megtanított jég alatt is,
pengetni a citerámat.
Az ENSZ 47. Közgyűlése az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította, így 1994 óta emlékezünk meg erről a semmivel sem helyettesíthető természeti kincsünkről.
Ezen a napon többek között felhívják a figyelmet a tiszta víz fontosságára, a fenntartható vízgazdálkodásra és a tudatos vízhasználatra. A Föld vízkészletének kevesebb mint három százaléka édesvíz, s ennek is csak tizede vehető közvetlenül igénybe, a többi sarki jégsapkákba, gleccserekbe zárva található. Az édesvízkészletek kiaknázhatósága és minőségének megőrzése hosszú távon széles nemzetközi együttműködést igényel.
A Földön több mint egymilliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente kétmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az Európai Unió valamennyi víz (folyó, tó, part menti víz) jó minőségének elérését tűzte ki célul 2015-re, de a tagországok – eltérő mértékben – elmaradtak a víztisztasági célkitűzések teljesítésében.
Magyarország ugyan gazdag vízben, de így is 1,2-1,5 millió ember él olyan településen, ahol arzénnel szennyezett az ivóvíz. Az előírások szerint az ivóvíz arzéntartalmát literenkénti 10 mikrogramm határérték alá kell vinni, a korábban engedélyezett literenkénti 20 mikrogramm helyett. Magyarország az uniós csatlakozás során több haladékot kapott, először 2006 decemberéig majd 2009 végéig, végül 2012. december 25-ig, hogy teljesítse az ivóvíz arzéntartalmára megszabott európai uniós határértékeket. 2013. január elseje óta – a kormány határozata alapján – az ivóvíz kiszállításának kiváltásához szükséges konténeres szűrőberendezések gyártását és telepítését a Magyar Honvédség segíti egy magyar szabadalom alapján, saját gyártású víztisztító berendezéssel.
Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015 közötti időszakot a Víz az életért cselekvés nemzetközi évtizedének, a 2013-as évet pedig a vízügyi együttműködés nemzetközi évének nyilvánította. Áder János államfő kezdeményezésére a 2013-ban megtartott Budapesti Víz Világtalálkozón elfogadott Budapesti nyilatkozat lett az alapja az ENSZ által jelenleg is követett vízgazdálkodási fenntartható fejlődési célnak. A magyar köztársasági elnök tevékenysége nemzetközi figyelmet kapott 2012-ben a riói fenntartható fejlődési csúcsértekezleten és a 2015. decemberi párizsi klímacsúcson is.
2016 februárjában az ENSZ és a Világbank felkérte Áder Jánost, hogy vállaljon szerepet a Vízügyi Elnöki Testületben, amelynek alakuló ülése áprilisban lesz New Yorkban. Az ENSZ 70 éves fennállása óta ez volt az első alkalom, hogy magyar állam- vagy kormányfő felkérést kapott egy világméretű probléma megoldását célzó testületbe. A kétéves időtartamra felálló szervezet feladata, hogy szemléletváltásra késztesse a világot, elősegítse a vízgazdálkodás korszerűsítését szolgáló technológiai fejlesztéseket, befektetéseket.
