Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják. Amilyen egyedi a világ, olyan színes az ünneplés is.
Az egyediség, a ‘nemzeti sajátosság’ megmutatkozhat a karácsony ünneplésének jellegében, a régi és új hagyományok választékában. Ami mindenhol ugyanaz az a szeretet fontossága. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben.
Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.) Az abban a korban népszerű Mithrász-kultuszban ugyanezen a napon ünnepelték a Napisten születésnapját és a sötétség feletti győzelmet, ami alkalmat és lehetőséget teremtett a kereszténységnek a pogány ünnep ellensúlyozására, egy új eszmeiséggel való felváltására.
Karácsony a Szentföldön
A gyakoriságban „bajnok” a Szentföld, ahol háromszor is ünnepli a karácsonyt. Az ottani, negyvennél több keresztény vallási közösség december 25-én, január 7-én és 19-én emlékezik meg Jézus Krisztus születéséről. Először a nyugati rítusú keresztények, azután a Julianus-féle naptár szerint élő ortodoxok, majd végül a külön szertartások szerint ünneplő örmény ortodoxok. A római katolikusok december 24-én ünnepelnek a betlehemi Szent Katalin-templomban, majd január 5-én és 6-án megemlékeznek a megvilágosodásról. Betlehemben a görög, kopt, román és szír ortodox keresztények január 6-án ünneplik a karácsonyt.
Názáretiban karácsony estéjén felvonulásokat és tűzijátékokat tartanak, valamint misékre várják az érdeklődőket. Az izraeli karácsonyi ünnepségek közül talán a legnagyobb és legizgalmasabb a szenteste Betlehemben, a Születés Templomában, ahol a Manger téren összegyűlnek a hívők, hogy részt vegyenek Jézus születésének köszöntésén és megünneplésén. Évente több mint 90 000 külföldi látogató érkezik Izraelbe, hogy megünnepelje a karácsonyt.
Hagyományok és éneklés
Hűen ápolják a karácsonyi hagyományokat a lengyelek, szenteste az otthonokban az asztalra 12 féle étel kerül, mindenki osztozik az oplatkán, a nagy kerek ostyán, karácsonyi dalokat, kolindákat énekel és természetes, hogy az asztalon egy terítékkel több van. Az ünnepi vacsora után kolindákat énekelnek, majd elsietnek az éjféli misére. Falun az a meggyőződés járja, hogy aki elsőként lépi át a templom küszöbét, annak lesz a leggazdagabb termése a következő évben.
Jézus születésének előestéjét vigíliának nevezik a latin vigiliare – virrasztani szó után. Ez a nap az elcsendesedés, a várakozás, a belső hang felé fordulás napja, amelyen kötelező jellegű a böjt, az imádkozás. Falun sok helyen még ma is nagy figyelmet fordítanak arra, hogy mi is történik ezen a napon, mivel hiszik, hogy amilyen ez a nap, olyan lesz a következő egész év is. Úgy tartják, hogy december 24-én semmit sem szabad kölcsönkérni senkitől és kölcsönbe sem adnak semmit, hogy a házból el ne távozzon a szerencse.
Szeretet és akár egy szexi japán Mikulás
Énekekkel és gondos felkészüléssel ünneplik a karácsonyt olyan országokban is, ahol a lakosságnak csak igen kis százaléka keresztény, így például Japánban. A távol-keleti országban az elmúlt néhány évtizedben egyre szélesebb körben ünneplik meg a karácsonyt. Noha még mindig nem tekintik vallási ünnepnek, hiszen Japánban kevés keresztény vanb.
Japánban a karácsony elsősorban a boldogság, a szeretet terjesztésének időszaka. Jelenleg a főleg az Egyesült Államokból Japánba érkező szokások terjednek, mint például a karácsonyi kártyák és ajándékok küldése és fogadása. A karácsony estét egy romantikus napnak tekintik, amelyben a párok együtt töltik szabadidejüket és ajándékokat cserélnek.
A vallási hagyományok hiánya azonban nem gátolja meg a japánokat abban, hogy a bevásárló utcákban kivilágított karácsonyfákat állítsanak fel, és megrohanják az áruval megrakott üzleteket. Mindenhonnan karácsonyi énekek hallatszanak, és a Mikulás nemcsak kövér öregember alakjában jelenik meg, hanem miniszoknyás karcsú fiatal lányként is.
Műhó, műfenyő, de karácsony
Hangos és vidám az ünneplés Indiában. A legkülönbözőbb vallású gyerekek lelkesen éljenzik a bohócok és tűznyelők kíséretében megjelenő Santa Claust. Például Goa több mint 400 egyháznak ad otthont, így nincs jobb módja a karácsony megünneplésének Goában, mint egy éjféli mise, ahol nemcsak egy imát és köszönetet mondhatsz, illetve áldást kérhetsz, de másokhoz is csatlakozhatsz, akik himnuszokat énekelnek.
Etiópiában, ahol a lakosságnak mintegy fele keresztény, nemcsak tánccal és énekkel ünneplik Jézus megszületését, hanem sajátos, gyephokihoz hasonló versennyel is, amelyben fiatal izompacsirták mérkőznek egymással. A sérülések kockázatát csak növeli, hogy a versenyzők hat hétig böjtölnek, majd a viadal előtt alaposan leisszák magukat mézborral és árpalével.
Dél-Afrikában terjednek a nyugati szokások – Mikulás, műhó, fenyőágak, de nem hiányoznak természetesen a fekete bőrű angyalok és a hagyományos afrikai ékszerek sem.
