„Több dolgok vannak a tengerben, gyermekeim, mint ami valaha kikerült belőle.” A híressé vált és gyakran idézett mondatot Mary Poppins „szülőanyja”, Pamela Lyndon Travers ausztrál-angol írónő jegyezte le.
Százhúsz éve, 1899. augusztus 9-én született Pamela Lyndon Travers ausztrál-angol írónő, Mary Poppins “szülőanyja”. Az ausztráliai Maryboroughban született Helen Lyndon Goff néven, banktisztviselő apja Angliából emigrált, és alkoholizmusa miatt nem sokkal később meghalt. Az addig jómódban élő család a rokonok segítségére szorult, Helen soha nem heverte ki imádott apja elvesztését. A lány egy ashfieldi lányiskolában tanult, és már kamaszként verseket, elbeszéléseket írt, amelyek lapokban is megjelentek. Az iskola elvégzése után egy színtársulat tagja lett, művésznevének a Pamela Lyndon Traverst választotta. A nagy színpadi sikerek elkerülték, de írói tehetségét kibontakoztathatta, húszas évei közepére saját rovata volt az egyik újságnál.
1924-ben hátat fordított a színpadnak és Ausztráliának, Angliába költözött, ahol újságírásból élt. Sokat utazott Európában, írországi látogatása során megismerkedett ír költőkkel, többek között Yeatsszel is, és az ő hatásukra támadt fel érdeklődése a mitológiai történetek iránt. Később kapcsolatba került a görög-örmény misztikus és spirituális tanító Gurdjieff iskolájával, ami meghatározó élmény volt számára. A második világháború idején a Brit Tájékoztatásügyi Minisztériumban szolgált New Yorkban. Spirituális útkeresése során eljutott a hopi, navajo és pueblo indiánok közé, és alaposan megismerte mítoszaikat. A háború után egy időre visszatért Angliába, ahonnan mindig új utakra indult, Japánban a zen buddhizmust tanulmányozta, 1965 és 1971 között több amerikai egyetemen tanított írásművészetet.
Világhírű íróvá a mágikus erejű, szigorú, ám mégis szerethető nevelőkisasszonyról, Mary Poppinsról szóló regényével vált. Már az első kötet, az 1934-ben megjelent A csudálatos Mary óriási sikert aratott – a magyar gyerekekehez Benedek Marcell szép fordításában jutott el -, és hét folytatás követte, számos nyelvre, még latinra is lefordították. A mű főhőse, Mary – akit Travers egyik keménykezű nagynénjéről mintázott – a keleti széllel érkezik meg a Cseresznyefa utca 17-be. Fél kezével a kalapját fogja, a másikban táskát cipel. Rövidesen megállapodik a szülőkkel, s máris olyan otthonosan érzi magát a házban, mintha mindig ott élt volna, a gyerekekkel pedig azonnal megtalálja a hangot. Megismerkedik a Banks család négy gyermekét hihetetlen, furcsa, nemegyszer mulatságos helyzeteken keresztül a világ valódi arculatával, az emberi viselkedés sokszínűségével ismerteti meg. Michaelt annyira elbűvöli a csudálatos dadatündér, hogy lefekvéskor meg is kérdezi tőle: Ugye Mary Poppins, sohase megy el tőlünk? Mary szipog egyet, aztán így válaszol: Itt maradok, míg meg nem fordul a szél. S valóban így is lett. Mary a keleti széllel jött, s a nyugati széllel ment el.
„Amikor Mary visszajött kimenőjéből, Jane és Michael elébe rohantak.
– Hol volt? – kérdezték.
– Tündérországban – felelte Mary Poppins.
– Látta-e Hamupipőkét? – kérdezte Jane.
– Mit, Hamupipőkét? Nem én! – mondta megvető hangon Mary. – Még csak az kellett volna!
– Vagy Robinson Crusoe-t – kérdezte Michael.
– Robinson Crusoe-t? Piha! – mondta nyersen Mary.
– Hát akkor nem is ott volt! Az nem lehetett a mi tündérországunk!
Mary Poppins gőgösen szippantott egyet.
– Hát nem tudjátok – mondta szánakozó hangon –, hogy mindenkinek megvan a maga tündérországa?” (P. L. Travers: A csudálatos Mary)
A mű a hollywoodi rajzfilmmogul, Walt Disney (pontosabban először annak kislánya) érdeklődését is felkeltette, akinek csaknem húsz évig tartó huzavona, csatározás után sikerült végül elnyernie a megfilmesítés jogát, Disney még londoni otthonában is felkereste az írónőt. Travers részt vett a forgatókönyvírásban, de az 1964-ben bemutatott filmmusical mégsem nyerte el a tetszését, aminek élete végéig hangot is adott. A rossz nyelvek szerint hiába utálta annyira az általa sziruposnak tartott filmet, pontosan tudta, hogy a siker hasznából ő is busásan részesül. (Travers és Disney “párharcát” örökíti meg a 2014-ben bemutatott Banks úr megmentése című amerikai film Emma Thompson és Tom Hanks főszereplésével.) A Mary Poppins-könyvekből 1983-ban orosz televíziós musicalt készítettek. A Disney-film alapján készült musicalt 2004-ben Londonban, majd 2006-ban a New York-i Brodwayn is színre vitték, 2012-ben Magyarországra is eljutott a darab, amelyet a Madách Színházban mutattak be. Tavaly került a mozikba a Mary Poppins visszatér című film, amely vegyes fogadtatásban részesült.
„– Öregszem – krákogta szomorúan. – Ez itt a baj. Elszállt már az ifjúságunk, igaz-e, Mary Poppins?
– Nem tudom, veled mi a helyzet – és Mary Poppins gőgösen felegyenesedett –, de én éppolyan fiatal vagyok most is, mint mindig!
– Hiába – ingatta fejét a seregély –, te vagy a világ csodája. Az egyetlen, a varázslatos, az utolérhetetlen, a csodálatos csoda! – Kerek szeme gonoszul csillogott. – Ha úgy volna, jó volna! – szólt vissza gorombán, miközben kiröppent az ablakon.” (P. L. Travers: A csudálatos Mary visszatér)
Travers magánélete meglehetősen mozgalmas volt, jöttek-mentek életében mindkét nem képviselői. Legtovább egy Madge Burnand nevű nővel élt együtt, kezdetben Londonban, majd Sussexben. Negyvenéves korában elhatározta, hogy örökbe fogad egy gyermeket, akinek ír származásúnak és művészcsalád sarjának kell lennie, legalábbis a csillagok ezt súgták neki. Barátai segítségével talált rá a Hone családra, ahol a nagyszülők nevelték alkoholista fiuk ikreit. A nagyszülők győzködték az írónőt, hogy mindkét fiút vegye magához, de ő az asztrológusa tanácsára csak az elsőszülöttet, Camillust vitte magával, és úgy nevelte, mintha a sajátja lenne, azaz nem mondta el neki, hogy örökbe fogadta, és hogy vannak testvérei. Camillus ezzel csak akkor szembesült, amikor egy nap becsöngetett hozzájuk az ikertestvére, és leleplezte a hazugságot. Bár a fiú anyagi értelemben nem szenvedett hiányt, élete mégis félresiklott, kicsapták az iskolából, lecsukták jogosítvány nélküli ittas vezetésért, végül alkoholista lett.
Írói pályája során Travers több regényt is írt, ám A csudálatos Mary népszerűségét és sikerét egyik sem tudta elérni. 1977-ben művészi tevékenységéért megkapta a Brit Birodalom Rendje kitüntetést. Pamela Lyndon Travers kilencvenhat éves korában, 1996. április 23-án hunyt el Londonban.
