125 évvel ezelőtt néhány lelkes budapesti művészetszerető magánember kezdeményezésére a város polgárai összegyűjtötték a pénzt, amelyből egy elhagyatott, mocsaras vidéken épült fel a Vígszínház, amely ma Budapest egyik legszebb épülete és Magyarország legnagyobb prózai kőszínháza.
Százhuszonöt éve, 1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című darabjának díszbemutatójával nyitotta meg kapuit a Vígszínház.
Az azóta eltelt 125 évben a színház társulata 1443 premiert tartott, több ezer művész fordult meg a színpadokon, és közel ötvenmillió néző tapsolhatott a sikereknek.
A jubileumi évben a Vígszínház számos meglepetéssel várja a közönséget. Az ünneplés május 1. és 8. között múltidéző, ingyenes online vetítéssorozattal kezdődik.
Magyarország legnagyobb kőszínháza, a Vígszínház az osztrák Fellner és Helmer cég fényűző neobarokk tervei alapján épült az éppen világvárossá váló Budapesten. Az akkor még külterületnek számító, malmokkal, ipari létesítményekkel szegélyezett mocsaras területen az 1895. április 1-i alapkőletétel után egy évvel, 1896. április 2-án már megkezdődhetett a bemutató előadás olvasópróbája, május elsején pedig végre megnyitotta kapuit a közönség előtt Magyarország első magánszínháza.
A Vígszínház mindig is iránytű, igazodási pont volt a magyar kulturális életben, a színházi élet katalizátora.
A megnyitó óta eltelt 125 évben színháztörténetünk megkerülhetetlenül fontos tényezője, amelyet legendás színészek és alkotók munkája tett feledhetetlenné.
A nyitó előadáson Kozma Andor prológusa után Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vajda című darabja került színre, és annak rendje s módja szerint megbukott, a május 6-i előadást megtisztelő I. Ferenc József is elszunyókált rajta, majd a szünetben távozott. Egy ideig úgy látszott, hogy a színház is erre a sorsra jut, az első két évet veszteséggel zárták, de a következő évadok már sikereket hoztak. A Vígszínház első igazgatója, Ditrói Mór Kolozsvárról érkezett Pestre, s a vidéki társulatok vezető színészeiből és fi atal tehetségekből az ország egyik legjobb társulatát kovácsolta össze. A társulatnak később tagja volt többek között Varsányi Irén, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella és Frida, majd Jávor Pál, Darvas Lili, Muráti Lili, Somlay Artúr, Tolnay Klári, Kabos Gyula, Ráday Imre, Ajtay Andor ás Páger Antal.
A teátrum a magyar színjátszás fontos műhelye lett, itt játszottak először hétköznapi ruhában, természetes hangon és életszerű helyzetekben, de itt született meg a modern magyar polgári dráma is. A Vígből indult a világhír felé Molnár Ferenc, itt aratta sikereit darabjaival Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő, Lengyel Menyhért, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor. A Vígszínház játszott először Csehov-sorozatot és sok fontos külföldi szerzőt: Hauptmannt, Shaw-t, Pirandellót, Maughamot, Wilde-ot.
A színház történetében mérföldkőnek számítanak a magyar és külföldi ősbemutatók, és az olyan színházi rekordnak számító előadások, mint a több mint 1300-szor eljátszott A dzsungel könyve; a 999. előadásnál járó A padlás vagy a több mint 35 éve műsoron lévő Játszd újra, Sam! A legtöbbször, szám szerint hétszer Molnár Ferenc Liliom című darabját mutatta be a színház, a leghosszabb társulati tagsággal pedig a 93 éves Szatmári Liza büszkélkedhet, aki 1951 óta, azaz hetven éve a Vígszínház színésznője. A legeket és a felejthetetlen pillanatokat az elkövetkezendő egy évben számos módon felidézi majd a színház, a jelenlegi különleges helyzethez igazodva azonban az ünnep május elsején online bejelentkezéssel és egy egyhetes vetítéssorozattal kezdődik.
Az ünnep alkalmából a Vígszínház történetének fontos pillanataiba tekinthetünk be.
A jubileumi év ünnepségsorozatát múltidéző, ingyenes online vetítésekkel kezdi. Olyan ikonikus előadások közvetítését láthatja a közönség, mint Kornis Mihály 1989-ben bemutatott Körmagyar című darabja vagy A padlás legendás első szereposztásának produkciója.
A közvetítéssorozat a Vígszínház honlapján követhető majd végig, ahol minden este 19 órától lesz elérhető az aktuális előadás felvétele.
