A Túlélők falának kiemelt küldetése, hogy a múzeumlátogató megismerkedhessen személyes sorsokkal. A Túlélők fala elnevezésű interaktív installációt a Holokauszt Emlékközpontban tekinthetjük meg.
A Túlélők fala elnevezéssel új interaktív installációt mutatnak be kedden a Holokauszt Emlékközpontban. A kinetikus falat a Páva utcai intézmény zsinagógaterében állították fel augusztus 23-án, a Totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapján, és az installációt azóta tesztelték a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanárainak és hallgatóinak részvételével. „Közvetítő nemzedék vagyunk sok-sok kötelezettséggel, hiszen a túlélők által elmondottaknak felmérhetetlen erkölcsi és bizonyító ereje van. Az üldöztetés és újrakezdés megszenvedők, szemtanúi, kortanúk, különleges tapasztalattal rendelkezők. Ők azok, akik elmondhatják, hogy a valóságban kivel, hol és mi történt” – mondta Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezetője.
Az Európai Unió tagállamainak igazságügyi miniszterei először múlt év augusztus 23-án Varsóban rótták le kegyeletüket a vészkorszak áldozatai előtt és nemzetközi konferenciát rendeztek a Varsói Felkelés Múzeumában.
A fontos nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódva a Holokauszt Emlékközpont a Jövő múzeuma program keretében találkozott a MOME hallgatóival, akik javaslatokat dolgoztak ki a túlélők megjelenítésére a legkorszerűbb informatikai eszközökkel.
Közülük Kovács Nóra Patrícia, a MOME Média design szakának hallgatója installáció-tervét fogadta el az intézmény a Túlélők falának elkészítéséhez. A fal létrehozásához 20 videointerjút használt fel a Dél-kaliforniai Egyetem Soá Alapítványa – A vizuális Történelmi és Oktatási Intézet archívumából, és a húszból hét olyan interjút, amelyeket Pécsi-Pollner Katalin készített túlélőkkel, a cionista nőmozgalom tagjaival Izraelben.
Kovács Nóra Patrícia elmondta: „Amikor az Emlékközpontba látogattak csoporttársaival, az épületet, és az épület részeiként létrejött emlékhelyeket, a kiállítás objektivitását egyaránt pozitívnak látták mindannyian.” Hiányoltak azonban egy helyet, vagy egy utolsó motívumot, gesztust, amely egyfajta lezárásként, megnyugvásként reményt adva engedné el a látogatót. Ezt követte a tervezés folyamata, melyben Erhardt Miklós és Szirtes János, a MOME Média design tanszékének vezetője segítette munkájukat. A megvalósításhoz más MOME hallgatók, Karcis Gábor és Mórász Dávid is hozzájárultak programozói munkájukkal.
„Mindenképpen azt szerettem volna elérni, hogy az átélés mellett a néző megértse azt, ami az óriási tömegek elhurcolásának tragédiájával párhuzamosan történt, az egyéni életek szörnyű megaláztatását. Azt gondolom, hogy ennek kiemelése által van arra esély, hogy a megemlékezés igazán személyes legyen annak is, akinek esetleg semmilyen személyes kötődése nincs a vészkorszak tragédiájához. Az installáció egyfajta törekvés egy személyesebb kapcsolat kialakítására a történelemmel.”
A fal 20 videóból álló vetített felületet képez, és ezen a falon folyamatosan a holokauszt túlélőivel készített interjúk láthatók. Kovács Nóra Patrícia 80-100 óra nagy életinterjúkból vágott ki egy-egy kiragadott történetet 3-5 percben. A látogató a fal előtt állva kinyújtott karral keresgél. A vetített felület két szélén szemmagasságban elhelyezett kamerák segítségével a rendszer érzékeli az érdeklődő kézmozdulatát, kinagyítja a kiválasztott videót és teljes méretben, hanggal együtt lejátssza.
A Túlélők falának kiemelt küldetése, hogy a múzeumlátogató megismerkedhessen személyes sorsokkal. Apró fizikai mozdulat következményeként a látogató maga választ, így sajátosan intim „közelséget” létesíthet a vészkorszakot átélt ember élettörténetével – magyarázta a kommunikációs vezető. A fejlesztés második szakaszában a fal tartozéka lesz egy olyan érintőképernyő, amelyen olvasható lesz magyar és angol nyelven a 20 interjúalany rövid életrajza. A Túlélők falán az installációt bármilyen témára ki lehet cserélni, beillesztve a konkrét eseményhez kapcsolódó részt, mert az áldozatok, a túlélők mellett szó van az embermentőkről is, mint például a soproni Brandeisz Elzáról, aki 105 éves és Soros György magyar születésű amerikai üzletember édesanyját mentette meg a holokauszt idején. Brandeisz Elza a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetésének birtokosa.
Az installációt Kovács Nóra Patrícia tervezte, Karcis Gábor, a MOME Média design szakos hallgatója, és Mórász Dávid programozta. A fal elkészítéséhez nagy szakmai segítséget nyújtott Erhardt Miklós, a MOME tanára és Szirtes János, a MOME vizuális kommunikáció tanszékének vezetője.
