Ady Budapest kocsmáiban ide-oda vándorolt, és mindenhol találkozott „rajongóval”…
Bölöni György visszaemlékezései szerint Ady Endre nem illeszkedett be a pesti rendbe, és nem kereste a kávéházi írócsoportokkal a kapcsolatokat.
A „Három Holló” asztala néha valóságos Ady-szemináriummá alakult át, ahol Reinitz Béla* az előadó. Az Ady-verseket nála senki jobban nem érti és nem magyarázza. Míg ő a zeneszerző, eljutott odáig, hogy egy-egy vershez megkomponálja a muzsikát, nemcsak a vers zeneiségével kellett megbirkóznia, hanem értelmével is. Megtörtént, hogy észbontó vita indult meg valamelyik Ady-vers körül, mire maga Ady adta meg a kellő értelmezést. Reinitz Ady kezéből is kikapta a verset:
– Maga nem érti ezt, uram!
S ezzel rekedtes, bömbölő hangján ő kezdte a verset olvasni és magyarázni.
*Reinitz Béla (1978-1943) zeneszerző, zenekritikus hosszú ideig Ady éjszakázó társa volt, a költő verseit már annak életében megzenésítette, zongorára írta.
*Forrás: Bölöni György: Az igazi Ady
