Gyermekéveit Mark Twain ugyanolyan derűsen és csínytevő módon töltötte, mint hősei, Tom Sawyer és Huckleberry Finn.
Mark Twaint, a világhírű írót megkérdezték egyszer, hogy mivel keresett pénzt életében először…
A kiváló humorú író így felelt a kérdésre:
– Hogy mivel kerestem pénzt legelőször? Hát veréssel. Úgy történt a dolog, hogy öreg tanítónk szigorúan megtiltotta az iskolapadok farigcsálását. Kijelentette? akit rajtakap ezen a bűnön, az vagy öt dollár büntetést fizet, vagy olyan verést kap nyilvánosan az egész iskola előtt, hogy egész életében megemlegeti. Ezek után felesleges is mondanom, hogy a legelső, akit tetten értek, én voltam. Választanom kellett a verés vagy a pénzbüntetés között. Azt mondtam a tanító úrnak, hogy megkérdezem az édesapámat.
Elmondtam az esetet az öregnek, aki azt felelte, hogy becsületes nevét nem engedi nyilvánosan meggyalázni, tehát megfizeti az öt dollárt, de az én porciómat sem engedi el. Ezzel fogott egy botot, és olyan sort rakott rám, hogy a tanító úr is megelégelte volna. Az operáció után kezembe nyomta az öt dollárt, és elkergetett az iskolába. Sírástól szipákolva baktattam szenvedéseim mindennapos tanyájára, az iskolába, s közben gondolkoztam:
Hát ez nem járja! Verést is kaptam, most meg büntetést is lefizessem? Egy rókáról két bőrt nem lehet lehúzni. No jó! De ha nem adom oda az öt dollárt a tanító úrnak, akkor ő is megrak… Hát rakjon meg! Úgy meg nem ver, mint az apám. HA pedig ezt kiállottam, akkor kiállom azt is. Punktum! Így lesz. És este öt dollár vagyonom lesz.
Mit fecsegjek még sokat az ügyről?
Vállalatam a nyilvános verést. A tanító úr meg is rakott alaposan, de kerestem rajta öt dollárt.
Ez volt az első becsületes és mondhatom, verejtékes keresetem az életben.
