Kner Izidor számára ilyen volt egy „hivatalos” kirándulás…
Kner Izidor családjával együtt szorosan kötődött Gyomához és a Kőröshöz.
A nyomdász így mesélt el egy „hivatalos” kirándulást.
»Egyszer csak jön az írásos parancs minden úri emberhez, hogy szerdán délután 5 órakor társas kirándulás lesz a Torzsás-zugba.«
A »minden úri ember«-hez a nyomdaalapító vállalkozó is odaszámított. A jól sikerült első kirándulást több is követte; az ő szavaival »hol vadász-, hol halász-, hol szalonnasütéses vacsora«, sőt nyúlpaprikás-evés is. A hozzávalót a vendégek szolgáltatták e Körös-parti kirándulásokhoz.
Egy alkalommal a nótaszerző lelkész két nagy kulacs borral járult a közebédhez, s mikor a csónakból kiszálltak, az egyik csutorából sorba kínálta a füzesben pipázó három legeltető juhászt. Valamelyik vendég finnyás kérdésére pedig: »hát mi most már hogyan igyunk abból a kulacsból?« – válaszul »meg sem törülvén a csutora száját, hatalmasat húzott belőle: Így ni!« Így festett a demokrácia a község századvégi társadalmában.
