Mennyire volt Emily Dickinson visszahúzódó? Nos, gyakran megesett, hogy „látogatóba” ment másokhoz, majd a vendéglátó otthonban a szomszéd szoba ajtaja mögül beszélgetett…
Annyira zárkózott volt, hogy amikor azt látta, hogy idegenek közelítenek a háza felé, elszaladt, miközben azt kiabálta: „Szamarak, Davy!”
Annyira visszahúzódó volt, hogy barátai, akik a messzi távolból kerekedtek fel, hogy találkozhassanak vele, megérkezésükkor gyakran azzal szembesültek, hogy barátnéjuk nem áll szóba velük.
„Emily, te ronda dög! – korholta állítólag egyik ilyen alkalommal jó barátja, Samuel Bowles, a neves újságíró. – Elég ebből az eszement ostobaságból! Egészen Springfieldből utaztam ide, csak hogy lássalak. Lefelé, de azonnal”!
A megszeppent költőnő hamarosan előbújt kulcsra zárt szobájából, és mintha az égvilágon semmi nem történt volna, máris beszélgetésbe elegyedett Bowles-szal.
