„Magyarul: Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható” – írja Kosztolányi. A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezik szókincsnek, az egyén és társadalom fejlettségének mutatója az, hogy mennyit birtokol ebből a kincsből.
Az anyanyelv nemzetközi napja – Az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelvi nemzetközi napjává nyilvánította. A világnapot – amelyet 2000-ben ünnepeltek meg először – annak emlékére tartják, hogy 1952-ben az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben (akkori nevén: Kelet-Pakisztán) az urdut (az Indiából Pakisztánba bevándorolt mohadzsir népcsoport nyelve) nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. A bangladesi diákok tiltakozásul február 21-én az utcára vonultak, és a bengáli nyelv, anyanyelvük hivatalossá tétele mellett tüntettek, a rendőrségi sortűz soránt több fiatal meghalt.
KÁNYÁDI SÁNDOR: MIKOR SZÜLŐFÖLDJE HATÁRÁT MEGPILLANTJA
a szívem kolumbusz árbockosárból
kiáltó matróza mikor
idáig érkezem
minden más táj csak óceán
ez itt a föld
a föld nekem
(1975)
A globalizáció következtében rohamosan növekszik a kis nyelvekre leselkedő veszély. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) szerint a kihalás veszélye fenyegeti ebben az évszázadban a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben feltartóztathatatlanul hódít az angol, mint világnyelv.
Ahhoz, hogy egy nyelv önállóan élhessen, néhány százezer ember kell, aki azt életvitelszerűen használja, mert bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata feltartóztathatatlan – manapság feltételezések szerint körülbelül kéthetente tűnik el egy nyelv a világon.
1999-ben az UNESCO közgyűlése február huszonegyedikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára.
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád részeként mintegy 3000 éve önállósult. A XI. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik. Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, ám ebből még a Magyar Értelmező Kéziszótár is csupán 70 ezret tartalmaz. A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezik szókincsnek, az egyén és társadalom fejlettségének mutatója az, hogy mennyit birtokol ebből a kincsből.
„Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek
Magyarul: Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magyar vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatok meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.”
A magyart – a herderi jóslat ellenére, amely nyelvünk lassú kihalásáról szólt – jelenleg nem fenyegeti ez eltűnés veszélye, sőt 2004 májusától, hazánk EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike a magyar. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka.
Európában egyedülálló intézményként Magyarországon, 2008. április 23-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc gyümölcsöskertjének helyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát, amelyben állandó kiállítás mutatja be anyanyelvünk múltját, jelenét és reményteljes jövőjét korszerű hang- és látványelemek kíséretében. „Csöndjeink nem érnek össze végül, mivelhogy én magyarul hallgatok, ők svédül” – írta Kosztolányi, aki noha rajongott az idegen nyelvekért, közölni, szerelmet vallani és verset írni az anyanyelvén, magyarul tudott.
Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek
(részlet)
Csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni, csak attól nem kapunk soha csömört, csak azt fogadjuk magunkba korlátlanul úgy, hogy minden szemerjét azonnal vérré változtatjuk. A többi nyelvből kisebb-nagyobb adagot bírunk el, mint az orvosságból. Ami túl van ezen az adagon, az már nem gyógyít: mérgezést okoz.
Ma az Európa Tanács egyik fő célja, hogy a nemzeti kisebbségek jogai, köztük az anyanyelv használatának jogai ne csorbuljanak, a kisebbségek megszerzett jogaikat ne veszítsék el. Thorbjorn Jagland ET képviselő szerint az anyanyelvhez kapcsolódó oktatás minden nemzet alapjoga, amelyet az Európa Tanács garantál, ezért ezen jogok védelme érdekében mindig és minden körülmények között ki fog állni.
