Think!, azaz gondolkodj!, hangoztatta Thomas J. Watson, az IBM cég első elnöke, aki úttörő szerepet töltött be a számviteli és számítástechnikai berendezések fejlesztésében, számítógépeinek modern változatait ma üzleti, kormányzati, tudományos és iparági alkalmazásban használtak.
Thomas J. Watson amerikai vállalkozó, az IBM felfejlesztője 1874. február 17-én Cambell-ben született skót-ír bevándorló fakereskedő gyermekeként. Pedagógiai tanulmányokat folytatott, de csakhamar abbahagyta az egyetemet és kereskedelmi iskolába ment. 18 évesen egy nagy húsüzem könyvelője lett. Nem kedvelte azonban munkáját, ezért először ügynök lett, majd pénztárgép eladó. 1912-ben már a pénztárgép cég tulajdonosának helyettese lett, majd jó házasságot kötött: egy vasútikocsi-gyáros lányát vette feleségül.
Az Computing-Tabulating-Recording Co., azaz CTR felkérte Thomas J. Watsont, hogy vegye át a cég vezetését, így 1914-ben a 40 éves Watson ügyvezetőként lépett a vállalat élére. A kisebb irodai termékek piacát átengedte másoknak és kiterjesztette a vállalat tevékenységét Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára. 1924-ben cég megváltoztatta nevét: International Business Machines Corporation; IBM lett.
Jó érzékkel használta ki a politikai széljárást is. 1932-ben támogatta Franklin D. Roosevelt demokrata elnökjelöltet, s így annak megválasztása után, – a New Deal idején – az állam lett az IBM legjobb vevője. Ekkor a cég jövedelme 50 százalékkal emelkedett. A jó üzlet érdekében a náci Németországgal is hajlandó volt természetesen nem nyilvánosan szerződést kötni.
A Harvard Egyetemmel közösen végzett hatéves kutatás eredményeként készült el 1944-re a Mark I programvezérelt számológép. Ez volt az első olyan gép, amely képes volt automatikusan hosszú számításokat végezni, majd piacra dobta az IBM 604-est, ami már osztani is tudott. A számítástechnikával azonban nehezen barátkozott meg. Csak a koreai háború formálta át gondolkodását: hazája megsegítésére 1953-ban bemutatta a nyilvánosságnak az IBM Data Processing Machine-t, majd egy év múlva az IBM kidolgozta a Fortran programnyelvet. A cég pár év alatt a világ legnagyobb számítógép előállítójává vált.
Thomas J. Watson megszállottként szorgalmazta a gondolkodást (visszatérő parancsolatként hangoztatta: Think!, azaz gondolkodj!), és jó szóval, anyagiakkal egyaránt jutalmazta az eredeti gondolatokat. A „kék óriásnál” idejében fölfedezték az esélyegyenlőség elvének és gyakorlatának ember- és társadalomformáló értékét: 1953 óta alkalmaznak hátrányos helyzetűeket és tölthetnek be akármilyen vezető státuszt nők is. Ezt az elvet az USA törvényhozása csak jó évtizeddel később szavazta meg.
Watson 1956. június 19-én New Yorkban halt meg, de négy hónappal halála előtt még létrehozta a 140 külföldi leányvállalatát kezelő IBM Trade Corporationt. A céget igazi óriássá fia, aki Watson halála után átvette a vezetést, fejlesztette.
Az IBM vívmányai közt szerepel a gömbfejes írógép, a ferritmagos memória, a pásztázó alagúthatásos elektronmikroszkóp, a merevlemez (vincseszter), a hajlékony lemez (flopi), a személyi számítógép (pc), a relációs adatbázis-kezelő, a POWER processzor. A kezdetektől részt vesz az Egyesült Államok űrkutatási programjában, a génkutatásban, szuperszámítógépek megalkotásában. Az IBM csaknem húsz év óta vezeti a legtöbb szabadalmat benyújtó amerikai cégek sorát. Munkatársai között öt Nobel- és hat Turing-díjassal büszkélkedhet. IBM-találmány a többi között a repülőgépes helyfoglalási rendszer, a szén nanocső, a vonalkód, a bankkártyák mágneses azonosítója.
