„Üdvözöllek, dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad! Mi szél hozott, mondssza, erre, és mi vajon szíved terve?” Valószínűleg nincs mesét és sárkányokat kedvelő ember hazánkban, aki ne ismerné Csukás István híres mondatait, karaktereit, mesefordulatait.
Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Csukás István 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957-ben abbahagyta jogi tanulmányait és azóta írásaiból élt. 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa volt, 1978-tól a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, majd az Új Idő és a Kölyök Magazin szerkesztőbizottságának tagja volt. 1993-tól a Piros Pont főszerkesztőjeként dolgozott.
Az 1960-as évek végén, Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, amit soha nem bánt meg. „A gyerekközönség hálásabb és érzékenyebb, mint a felnőtt, bár sokkal nagyobbat lehet bukni is, hiszen a gyerek kiköpi azt, amit nem szeret. A gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban” – emlékezett vissza 2016-ban egy interjú során. Véleménye szerint ez azért van, mert a gyerekek érzékenyebbek, gyorsabban reagálnak, és a véleményüket is egyértelműen megmutatják. Ezért a siker igazi siker, mert ami jó, azt tényleg a szívükbe zárják.
Az évek alatt sokat változott a világ, ahogy a gyerekek szokásai is, ennek ellenére Csukás István úgy vélte, a mese örök, „hiszen a közönsége is örök”. „Azért kell nekik mesét írni, mert a gyerek meg akarja ismerni és meg akarja hódítani a világot és amíg ez a vágya megvan, addig ezt ki kell elégíteni. Ebben segít a művészet” – hangsúlyozta.
Arra azonban mindig odafigyelt, hogy hogyan változik például a nyelv, a gyerekek szókincse, ezért gyakran megy közéjük és fülel, igyekszik elsajátítani a hallottakat, amelyeket gyakran épít be írásaiba. „A gyerekek nyelvteremtő zsenik is, hiszen remek szavakat találnak ki, szabadon garázdálkodnak a nyelvvel, kettévágják, kifordítják, visszafele olvassák, és én is erre biztatom őket” – mondta.
A több mint negyven éve töretlen népszerűségnek örvendő művész azt mondja, a siker titka, hogy sohasem fél kézzel, hanem teljes szívvel írta meséit.
„A könyv a legnagyobb varázslat, minden csoda benne van, ami eddig volt s ami ezután lesz… Mert aki olvas, az szabad lesz, megismerve mások gondolatait, szabadon választhat, kialakíthatja a saját gondolatait, összemérheti őket, veszthet és győzhet, okulhat és javíthat, ahogy méltó az emberhez. Ugye milyen egyszerű, csak meg kell tanulni az ábécét, és olvasni kell.” (Csukás István: Mi az adu? – Olvasni jó)
Alkotásait számos elismerésben részesítették. 1977-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon elnyerte az Év Legjobb Gyermekfilmje díját. Munkássága elismeréseként többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-díjat, 1984-ben Andersen-díjat, 1987-ben az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben Déry Tibor-jutalmat kapott. 1996-ban elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület életműdíját, 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért”. 2010-ben Az év gyerekkönyve életműdíjjal jutalmazták. 2011-ben Budapest díszpolgára lett és Prima Primissima Díjat kapott.
Abban az évben jelent meg Mi az adu? című könyve, amelyben tárcái, portréi, egy egyfelvonásos színdarab és a kötet címadó művének hangjáték kapott helyet.
2014 januárjában a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új mesejátékát, az Óriás nyomában címmel. 2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója.
2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, Összegyűjtött versek címmel jelent meg versválogatása. Ugyanabban az évben a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott. 2016-ban, 80. születésnapja alkalmából Kisújszálláson felavatták Pom Pom szobrát.
„Hogy ki is Pom Pom? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki sem ismeri, mert hol ilyen, hol olyan! Bámulatosan tudja változtatni az alakját! Ha akarja, olyan, mint a szőrpamacs vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű vagy szobafestő pemzli, vagy papucs orrán pamutbojt. Most leginkább egy szőrsapkához hasonlít, ahogy ül az ágon. Föl-le, föl-le jár, mivel egy kis szellő hintáztatja az ágat.” (Csukás István: Pom Pom meséi – Szegény Gombóc Artúr)
2016-ban Magyar Örökség Díjjal, 2017-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2019-ben A Süsü, a sárkány című meséje alapján készült bábfilmsorozat hőseiről alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta, amely Weisenburger István grafikusművész tervei alapján, 60 ezer példányban készült.
Csukás István, a nemzet művésze életének 84. évében hunyt el.
„Szerencsések vagyunk, akik ismerhettük, dolgozhattunk vele itt az Újszínházban. Csukás István mindig mosolygott, mindenkihez volt egy kedves szava és sohasem fogyott ki az ő semmihez sem fogható történeteiből. Örömmel figyelte A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen-nyáron című meséjéből születendő előadást. Fantasztikus élmény volt vele dolgozni” – írta búcsúzásában az Újszínház, hozzátéve: „kicsit mindannyian úgy érezzük, mintha árvábbak lennénk nélküle”. Mint írják, a „meséibe kapaszkodunk, hiszen Süsü, a sárkány, Mirr-Murr kandúr kalandjai, Pom Pom meséi és természetesen a Nagy Ho-ho-ho-horgász örökre velünk marad, az életünk, gyermekkorunk részeként”.
