„Az emberek bolondabbak és kegyetlenebbek, mint a dzsungel fenevadjai…” 140 éve, 1875. szeptember 1-jén született Chicagóban Edgar Rice Burroughs amerikai író, Tarzan „szülőatyja”.
Edgar Rice Burroughs 1875. szeptember 1-jén született Chicagóban, apja vagyonos üzletember volt. Burroughs előkelő magániskolákban végezte tanulmányait, ahol – hogy személyét titokzatosabbá és érdekesebbé tegye – azzal traktálta társait, hogy Pekingben született, ahol apja a kínai császár katonai tanácsadója volt, s csak tízéves korában került Amerikába.
Élénk fantáziája ellenére a prózainak tűnő katonai pályára lépett, a Michigani Katonai Akadémia elvégzése után egy ideig még az iskolában segédtanítóskodott, majd az arizonai lovasságnál teljesített szolgálatot. Katonai pályafutása során számos emberrel ismerkedett meg, akik még harcoltak az indiánokkal, s mindig nagy érdeklődéssel hallgatta kalandos történeteiket. 1897-ben hátat fordított a seregnek, s másfél évtizeden keresztül különböző állásokkal és vállalkozásokkal kísérletezett Chicagóban, Idahóban és Salt Lake Cityben. Így többek között volt a vasúti rendőrség tagja, egy vállalati gyorsíró osztály vezetője, egy reklámügynökség munkatársa, irodavezető, s egy darabig saját írószerboltja is volt. Közben 1900-ban megnősült, s három gyermeke született.
Családjával végül Chicagóban telepedett le, ahol ismét különféle vállalkozásokba fogott, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Élete 35 éves koráig nehéz anyagi helyzetben, sokszor nyomorszinten éltek. A fordulópont ekkor következett be: mindig is nagy kedvelője volt a képregényeknek és a ponyvairodalomnak, olvasmányai között szinte csak ilyen magazinok szerepeltek. Végül arra a megállapításra jutott, hogy ilyen pocsék minőségű szövegeket ő is minden erőfeszítés nélkül papírra tud vetni.
Hamarosan megszületett első műve, A Mars holdjai alatt, amely az All-Story Magazine-ban jelent meg 1912-ben. Ebből a történetből később egész sorozatot kerekített: a főhős John Carter egy űrprojekt keretében a Marsra kerül, s ott mindenféle kalandokba bonyolódik a kicsi zöld, sárga és piros marslakókkal, s végül a bolygó hercegnőjét is nőül veszi. A siker Burroughs-t igazolta, művei kelendőnek bizonyultak.
„Az emberek bolondabbak és kegyetlenebbek, mint a dzsungel fenevadjai – gondolta. Micsoda szerencséje van, hogy itt élhet a békés és biztonságot nyújtó hatalmas őserdőben.” (Edgar Rice Burroughs: Tarzan, a majomember)
A marsi történetekkel párhuzamosan megszületett fejében Tarzan figurája, akinek első kalandja 1912-ben került az olvasókhoz. 1914-ben megjelent az első regény is Tarzan, a majomember címmel, ezt később még 24 további követte. Szinte felfoghatatlan módon sikerük óriási volt, hamarosan több mint 50 nyelvre lefordították őket, s még felsorolni is nehéz, hány képregény-, film-, televízió- és rádióváltozat készült belőlük. A félig vad-, félig nemesember, tisztaszívű, intelligens és erős Tarzan figurája rabul ejtette az olvasókat, s a kaland, az izgalom, a romantika, a szerelmi szál mindvégig fenntartotta érdeklődésüket. Egy kicsit talán a művekbe beszűrődő aktuálpolitika is, hiszen Tarzan több könyvön keresztül is harcolt a valós ellenségekkel, a japánokkal, a németekkel és később a kommunistákkal is.
A filmvásznon először 1918-ban tűnt fel alakja, ekkor még némafilmben.
Sikeressé a filmszéria 1932-től vált, mivel ekkor vette át a szerepet az igazán impozáns látványt nyújtó egykori olimpiai bajnok úszó Johnny Weissmüller, aki 19-szer keltette életre Tarzan figuráját.
A történet sikere Burroughs pénztárcájára is jótékonyan hatott, saját kiadóvállalatot alapított regényeinek megjelentetésére.
1919-ben Hollywood környékén birtokot vásárolt, hogy a Tarzan-filmek forgatása közelében lehessen, s ezt a helyet később Tarzanának nevezte el. Ugyanakkor a fantasy műfajától sem szakadt el teljesen, sorra írta kalandos történeteit a Vénuszról, a Föld belsejéről, a Déli sarkról, összesen 68 regénye jelent meg.
Fényűző életmódja, s olykor balul sikeredő vállalkozásai igényelték is e rendkívüli termékenységet. 1933-ban California Beach polgármesterévé választották. Családi élete nem volt túl harmonikus: első feleségétől 1933-ban elvált, egy év múlva újranősült, de 1942-ben második feleségét is otthagyta. A II. világháború idején, 66 évesen a Los Angeles Times legidősebb haditudósítója volt, de írt cikkeket a Honolulu Advertiser című lapnak is. A háború után a kaliforniai Encinóban telepedett le, s ott is halt meg 1950. március 19-én. Állítólag épp egy képregényt olvasgatott az ágyában, amikor a szívroham végzett vele.
Egy interjújában Burroughs meglepő őszinteséggel arról beszélt, soha nem áltatta azzal magát, hogy irodalom lenne, amit művel. Ennek ellenére, Tarzan mind a mai napig tovább folytathatja hódító útját, legutóbb egy Disney-rajzfilmben bűvölte el nézőit.
