A BÁV első fotóaukciója egyszerre mutatja be a külföldön híressé vált, és az itthon méltánytalanul hanyagolt, de világszínvonalú magyar fotográfusok kiemelkedő alkotásait.
Első fotóaukcióját rendezi meg október 31-én a BÁV; az árverésre és az azt megelőző kiállításra 83 magyar származású fotográfus – mások mellett André Kertész, Lucien Hervé, Ata Kandó, Suzanne Szász, Francis Haar és Paul Almásy – több mint 200 alkotása kerül.
A BÁV Aukciósház a magyar fotográfia színe-javát felvonultató, egyedülálló fotóaukcióval készül október végén. Az árverést hosszas válogatás előzte meg, melynek során a szakmai zsűri a művészek által legjobbnak ítélt munkákból válogatott, anonim módon – közölte a Cultura.hu-val a BÁV.
Mitől egyedi egy fénykép?
Bár már az analógról készült nagyítások is tekinthetők sokszorosított eljárásnak, az egyediséget a digitális fotográfia megjelenésével, ahogy a sokszorosított grafikáknál, a limitált szériák adják. A fotósok alkotásaikat egy általuk előre meghatározott sorozatszámban és méretben nyomtatják vagy felügyeletükkel nyomtattatják. Ezután feljegyzik a képre a sorszámot (pl. 1/5) és szignózzák a képet. A képről a teljes sorozat nyomtatása után nem készül további nyomat. A már eltávozott művészektől, jellemzően a hozzátartozók vagy baráti ajándékozások révén bekerült alkotások, a már meglévő nagyítások kerülnek az árverésre. Ezek általában szignált és/vagy hagyatéki pecséttel ellátott alkotások. Ezek, a művész életében, és az kép készítésének időszakában készült nagyítások a legértékesebb, ún. vintage fotók.
A fotográfiánál gyakran felmerülő kérdés a sokszorosíthatóság. Noha már az analóg felvételekről készült nagyítások is tekinthetők sokszorosító eljárásnak, az egyediség itt könnyebben nyomon követhető.
A digitális képek esetében a limitált szériák megjelenését, a nyomtatott képek darabszámát már a nyomtatást végző stúdiók is garantálják. Alkotásaikat a fotósok egy általuk előre meghatározott sorozatszámban és méretben nyomtatják vagy felügyeletükkel nyomtattatják. Ezután feljegyzik a képre a sorszámot és szignózzák a képet. A képről a teljes sorozat nyomtatása után nem készül további nyomat. A már elhunyt művészektől általában szignált és/vagy hagyatéki pecséttel ellátott alkotások kerülnek árverésre.
A fotók értéke sok tényezőtől függ: a legértékesebb a vintage fotó, amelyet a művész életében nagyított vagy nagyíttatott és írt alá, esetleg pecsételt le. További értéknövelő lehet a kvalitáson túl a kép témája – ha az például híres emberről készült, és esetleg az is aláírta – , de nem mindegy az sem, hogy az adott képet hol és hányszor publikálták, milyen a mérete és állapota – hívta fel a figyelmet a BÁV Aukciósház.
A közlemény szerint a magyar fotográfia jelenlegi aukciós rekordját Moholy-Nagy László egyik Fotogramja tartja, amelyet 2012-ben adtak el a Sotheby’s-nél 1,1 milló euróért; ugyanennél az árverezőháznál André Kertész Mondrian pipájáról és szemüvegéről készült fotója 383 ezer euróért cserélt gazdát 2005-ben. A világ egyik legjobb fotóriporterének tartott Martin Munkácsi alkotásai 100 ezer euró fölötti leütéseket érnek el, Robert Capa és Kepes György fotói pedig 10-20 ezer euró körül forognak.
A nemzetközi piacon a rekordot jelenleg Peter Lik tartja a 6,5 millió dollárért elkelt Phantom című fotójával, bár ezt az eladást többen megkérdőjelezik. Ezt követi Andreas Gursky Rhein II című alkotása 4,3 millió dollárral; az ő óriási méretű fotói többször visszaköszönnek a legdrágábban eladott fotók listáján.
Magyarországon csak a közelmúltban kezdtek kialakulni komolyabb, főként tematikus privát fotógyűjtemények, a legismertebb talán Alföldi Róbert több mint 500 darabos neoavantgárd kollekciója. A 2000-es évek végén több aukciót is szerveztek, ahol a rekorder André Kertész Újságárusnál, Párizs című képe volt, amely 5,28 millió forintért kelt el. A Magyarországon élő kortárs fotográfusok közül a csúcstartó Friedmann Endre Szerelem című fényképe, amelyet 2,2 millió forintért vettek meg 2008-ban.
A témában több előadást is szervez a BÁV: a Mai Manó Házban október 16-án Bodnár János beszél a fotó műtárgyként való megjelenéséről és bekapcsolódásáról a műkereskedelembe, október 24-én pedig Ferenczi Bálint fotótörténész ad elő a gyűjtői stratégiákról a BÁV Apszistermében.
Az árverés kiállítása október 14. és 28. között ingyenesen tekinthető meg a BÁV Apszistermében, az aukciónak pedig a MOM Kulturális Központ ad otthont október 31-én.
