A négy éve elhunyt Gyurkovics Tibor élete többször került hullámvölgybe, amiről így vallott: „Ha az ember igazán él, akkor nagyot mer, nagyokat bukik, és a bukásokon, poklokon, tisztítótüzeken át azért eljut az üdvösségig.”
A számos rangos irodalmi díjat elnyert, 2008. november 16-án, hetvenhét éves korában elhunyt Gyurkovics Tibor publicista emlékére Gyurkovics-emlékszoba nyílik Mosonmagyaróváron.
„Nem akarok érdekes lenni,
csak egyszerű,
a tárgyak éleihez
és szögleteihez hű.”
Gyurkovics Tibor 1931-ben született Budapesten. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. 1955-ben az ELTE-n szerzett pszichológusi oklevelet. 1956-ban a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és tanári állását is elveszítette.
Egy évig kisegítő iskolai tanárként dolgozott Kőbányán, majd 1958-1960 között vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban. 1960-1968 között volt az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológus. Itteni tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek. A pszichológus végzettségű Gyurkovics többek között igazságügyi szakértőként és magyar labdarúgó-válogatott pszichológusaként is tevékenykedett:
1968-tól írásaiból kezdett élni, bár az írás mellett mással is foglalkozott. A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke volt, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
Emlékhely mindenkinek
Az emlékhelyet a négy éve elhunyt művész személyes tárgyaival, megjelent köteteivel és képzőművészeti hagyatékának értékes darabjaival rendezik be, megnyitását születésnapjára, december 18-ára tervezik.
Az emlékszobában felállítják az alkotó íróasztalát, írógépével és más egykori tárgyaival együtt, amelyeket munka közben használt. Családi fotók elevenítik fel kapcsolatait írótársaival és a művészvilág más képviselőivel. Forgatókönyvek, súgópéldányok, ruhák és egyéb kellékek idézik majd fel színházi munkásságát, verseskötetek adnak ízelítőt költészetéből. Több verséhez képzőművészeti alkotások kötődnek, ezekre a kapcsolódásokra is ráirányítják a figyelmet az enteriőr berendezésénél. Az emlékhely interaktív irodalmi játékokat is kínál majd a látogatóknak.
„Amikor lemondunk a másik ember tökéletességéről
már nem szeretjük eléggé
amikor lemondunk a másik ember hibátlanságáról
már nem bízunk benne eléggé.”
Az emlékszoba december 18-án, az író születésnapján nyílik a Cselley-házban, abban a műemléképületben, amely több évtizede ad otthont Gyurkovics Tibor orvos nagybátyja képzőművészeti hagyatékának. Ez a kollekció egyebek között Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Csók István és Rippl-Rónai József munkáit tartalmazza. Az író Gyurkovics fontosnak tartotta, hogy a nagybátyja hagyatéka és az általa összegyűjtött kollekció egy helyen legyen. Az ő gyűjteménye, a 20. századi festők és szobrászok munkáit felvonultató gazdag anyag halála után került Mosonmagyaróvárra.
Az emlékszoba létrehozására a Hansági Múzeum kétmillió forintot különített el idei költségvetéséből, a helyi Múzeum Alapítvány pedig három millió forintot nyert erre a célra a Magyar Művészeti Akadémia pályázatán. Az évek óta körvonalazódó elképzelés megvalósítását az önkormányzat és a művész családja is támogatja – mondta Szentkuti Károly, az alapítvány elnöke az MTI-nek.
