„A hírszerzés olyan, mint a vizsgák. Az ember mindig azt hiszi, hogy a mellette ülő sokkal többet tud.” 90 éves lenne John le Carré, a második világháború utáni brit kémregény-irodalom egyik leghíresebb írója.
John le Carré 1931. október 19-én született a délnyugat-angliai Dorset megye Poole nevű kisvárosában, David John Moore Cornwell néven. Nehéz gyerekkora volt: ötéves volt, amikor anyja elhagyta a családot (igaz, tizennyolc évvel később visszatért), apja pedig gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is ült börtönben. Apjához nem fűzte bensőséges viszony, annak 1975-ben bekövetkezett halála után a temetés költségeit állta ugyan, de az eseményre nem ment el. Alakját az 1986-ban megjelent Egy tökéletes kém című könyvében mintázta meg, sokan ezt tartják legjobb alkotásának.
Nehéz gyerekkora volt: ötéves volt, amikor anyja elhagyta a családot (igaz, tizennyolc évvel később visszatért), apja pedig gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is ült börtönben.Talán érthető is, hogy apjához nem fűzte bensőséges viszony, annak 1975-ben bekövetkezett halála után a temetés költségeit állta ugyan, de az eseményre nem ment el. Alakját az 1986-ban megjelent Egy tökéletes kém című könyvében mintázta meg, sokan ezt tartják legjobb alkotásának.
A titkosszolgálatokkal nem csupán regényei fűzték össze: Cornwell dolgozott a brit elhárításnak (MI5) és a hírszerzésnek (MI6) is.
Az MI6 ügynökeként a hatvanas évek elején diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban, és bonni megbízatása idején kezdte el John le Carré írói álnevén irodalmi tevékenységét. Első regénye 1961-ben jelent meg Call for the Dead (Ébresztő a halottnak) címmel.
„Anyaggyűjtő útjaimon részleges védelmet nyújt, hogy írói nevem különbözik a valóditól. Nyugodtan írhatok alá szállodai bejelentőket, anélkül, hogy aggódnék, vajon felismerik-e a nevem; majd aggódom, hogy miért nem.” (John le Carré: Galambok alagútja. Történetek az életemből)
A sikert és a világhírt 1963-ban kiadott The Spy Who Came in from the Cold (A kém, aki a hidegről jött be) című kötet hozta meg számára. A berlini fal felépítése körüli időszakban játszódó regénnyel – amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha is olvasott – számos díjat és elismerést nyert; ezek között volt 1964-ben a Somerset Maugham-díj is.
A siker – és a jelentős szerzői honorárium – hatására John le Carré 1964-ben felhagyott a titkosszolgálati munkával, megvált a brit hírszerzéstől és az irodalomnak szentelte életét.
Ezután szinte folyamatosan adta ki jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyek közül többet meg is filmesítettek. A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Oldman főszereplésével vitték filmre.
2014-ben Az üldözött című filmjét mutatták be, Anton Corbijn rendezésében, az azóta elhunyt Philip Seymour Hoffman főszereplésével.
A regényeiből készült filmek közül néhányban – rendszerint egy-egy pillanatra – ő is feltűnt.
John le Carré több mint négy évtizedig Cornwallban élt, születési helyétől nem messze, itt érte a halál is. A szerző halála előtt kilenc évvel az Oxfordi Egyetem patinás Bodleian Könyvtárának adományozta könyv-, magánkézirat- és fotóarchívumát. A gyűjteményben leghíresebb regényeinek vázlatai és kéziratai is szerepelnek.
John le Carrét 89 éves korában, rövid betegég után érte a halál 2020. december 12-én. Az író a tájékoztatás szerint tüdőgyulladásban hunyt el. A család hangsúlyozta, hogy John le Carré nem az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben halt meg.
Születésének 90. évfordulójára jelenik meg eddig kiadatlan regénye, a Silverview, amelynek központi figurája egy kisvárosi könyvkereskedő, aki kémhistóriába keveredik.
Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálta a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is, és egyike volt a Brexit ellenzőinek is, olyannyira, hogy halála előtt nem sokkal ír állampolgárságért folyamodott, amit meg is kapott.
2020 januárjában a híres brit kémregényíró John le Carré kapta a százezer euróval (33 millió forinttal) járó Olof Palme-díjat Stockholmban. A kihírdetés után az író bejelentette, hogy az összeget az Orvosok határok nélkül humanitárius szervezetnek utalja át.
A The Guardian emlékeztetett rá, hogy Le Carré, a Suszter, szabó, baka kém vagy a Kém, aki bejött a hidegről szerzője nagyon ritkán fogad el bármilyen elismerést, irodalmi díjra pedig elvből nem pályázik.
A szervezők az akkor 88 éves írót méltatták „az egyén szabadságával és az emberiség alapvető kérdéseivel foglalkozó, irodalmi megfogalmazásban nyújtott vonzó és humanista véleményformálásáért”.
Le Carré műveiben „felhívta a figyelmet a nagyhatalmak cinikus hatalmi játékaira, a multinacionális vállalatok kapzsiságára, a korrupt politikusok felelőtlenségére, amellyel egészségünkkel és jólétünkkel játszanak, a nemzetközi bűnözés növekvő elterjedésére, a közel-keleti feszültségre és a fasizmus, valamint az idegengyűlölet növekedésére Európában és az Egyesült Államokban”.
