Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Karen Blixen Afrikája című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Karen Blixen Afrikája

Szerző: / 2015. április 17. péntek / Kultúra, Irodalom   

Karen Blixen dán írónő (Fotó: karen-blixen.dk) „Ha az afrikaiak Istenről beszélnek, az Ezeregyéjszaka vagy a Jób-könyv utolsó részeinek szellemében írják le: ugyanaz a vonás, a végtelen képzelőerő nyűgözi le őket mindegyikben.” 130 éve született Karen Blixen dán írónő, akinek művéből készült a Távol Afrikától című, nagy sikerű film.

Karen Blixen 1885. április 17-én Karen Christenze Dinesen néven született. Apai ágon ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott; katonatiszt apja, aki álnéven vadászkönyveket írt, 1895-ben önkezével vetett véget életének. Karen iskolába nem járt, de egy nevelőnő és a család nőtagjainak jóvoltából magas színvonalú kulturális és nyelvi oktatásban részesült, később egy koppenhágai művészeti iskolában és a Művészeti Akadémián tanult művészettörténetet.

„Fehér férfi, ha udvarolni akar, azt írja: „Sohasem tudlak elfelejteni.” Az afrikai azt mondja: „Nem hisszük, hogy el tudnál felejteni bennünket.”” (Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában)

Karen Blixen író és Denys Finch Hatton Afrikában (Fotó: Wikipédia) Festőnek készült, s jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, 1907-től Osceola álnéven írogatott, de a komolyabb érdeklődés hiánya hosszú időre visszatartotta az alkotástól.

„Volt egy farmom Afrikában, a Ngong-hegyek alatt.”

1909-ben szerelmes lett Hans von Blixen-Finecke báróba, három év múlva mégis annak Bror nevű ikertestvérével jegyezte el magát. Esküvőjükön az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: „Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő…” Édesanyja rokonsága, a vagyonos Westenholz család segítségével hatalmas birtokot vásároltak Nairobi közelében, „a Ngong-hegyek alatt”, ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni.

A fiatal pár – minden előképzettség nélkül – vette meg ezt az afrikai kávéfarmot és 1914 elején a fekete kontinensen, a kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában kezdtek új életet. Rossz helyet választottak, a farm túlságosan magasan feküdt ehhez, ráadásul Blixen báró semmi hajlandóságot sem mutatott a gazdálkodásra: szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és tehetséges white hunternek, vagyis szafarivezetőnek bizonyult így ismerkedett meg a mi nagyszerű vadászírónkkal, Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel is.

Karen Dinesen, illetve most már Karen Blixen viszont élete nagy és örök szerelmével ismerkedett eközben: Afrikával – az afrikai tájjal, az afrikai „bennszülöttekkel”, a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrákkal. Afrikában, Afrika hatására lett belőle igazi és lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi dán irodalom „nagyasszonya”.

Néhány hónap múlva kitört az első világháború, amely a brit irányítás alatt álló afrikai területeken – így Blixenékén is – éreztette hatását. Az is gyorsan kiderült, hogy ő és férje természetükben és neveltetésükben is alapvetően különböznek. Bror de Blixen gyakran csalta feleségét, aki szifiliszt kapott tőle. Baját higanytablettával kúráltak, de ez csak tovább rombolta egészségét, ezért 1915-ben hazautazott édesanyjához.

„A bennszülöttek éppúgy utálják a sebességet, mint mi a zajt; a legjobb esetben is nehezen tudják elviselni. Jó barátságban vannak az idővel, s eszükbe sem jutna, hogy becsapják vagy megszüntessék. Sőt minél több időt ad nekik az ember, annál boldogabbak; ha egy kikuju kezébe nyomjuk a kantárt, míg beugrunk valamelyik ismerősünkhöz, látni lehet az arcán, hogy reméli: jó sokáig elbeszélgetünk majd. Ilyenkor esze ágában sincs elütni az időt – egyszerűen leül és él.” (Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában)

Karen Blixen író Afrikában (Fotó:karen-blixen.dk)

1916-ban tért vissza Afrikába, a családja által vásárolt nagyobb farmra, de viszonya egyre feszültebb lett férjével. Végül tizenhét évig élt a fekete kontinensen, nagyobbrészt férjétől külön-, majd elváltan, s meglehetősen viharos szerelmi viszonyban egy másik „természeti emberrel”, a tragikus véget ért Denys Finch-Hattonnal. Házassága már felbomlóban volt, amikor 33 évesen megismerte élete nagy szerelmét, Denys Finch-Hatton angol vadászt és pilótát. A pénzzel bánni nem tudó, a gazdaság irányítására képtelen Bror de Blixent eltávolították a farmról, később el is váltak. A harmincas évek elejének gazdasági válsága Kenyát sem kímélte, ezért az ültetvényt 1931-ben el kellett adnia. Ugyanebben az évben Finch-Hatton repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett, a zátonyra futott házassága, szerelme és kávéfarmja elvesztése miatt lelkileg és fizikailag is összetört Karen pedig tizenhét Kenyában eltöltött év után visszatért szülőföldjére.

Örökölt dán birtokára, Rungstedlundbe visszatérve, 1937-ben előbb angolul, majd dánul megírta lírai memoárját-életrajzát, amelyet később romantikus- pszichológiai elbeszéléskötetek, regények követtek. A csaknem ötven éves asszony óriási akaraterővel látott hozzá Seven Gothic Tale című első kötetének megírásához. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének főműve azonban kétségtelenül az afrikai tartózkodásának élményeiből született az Out of Africa (Volt egy farmom Afrikában) című regénye, amelyből 1985-ben Távol Afrikától címmel Sydney Pollack rendezésében hét Oscar-díjjal kitüntetett amerikai film készült Meryl Streep, Robert Redford és Klaus Maria Brandauer főszereplésével.

 Marilyn Monroe színésznő és Arthur Miller drámaíró Karen Blixen íróval és Carson McCullers-szel 1959-ben (Fotó: karen-blixen.dk)

Karen Dinesen, illetve Karen Blixen, leggyakoribb írói álnevén Isak Dinesen, olyan hódolattal és alázattal fordult Fekete-Afrika felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait, lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. S ami életrajzából és levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a brit gyarmati közigazgatás korlátolt „felsőbbrendűségét” – Farah Adent, Kinan-dzsuit és a többieket tartva erkölcsileg előbbre valónak.

Karen Blixen alapvetően romantikus művészete sajátos színfoltot jelentett az 1930-as évek naturalista színezetű, polgári dán irodalmának közegében. 1950 és 1959 között több hazai irodalmi díjat nyert és két alkalommal Nobel-díjra is jelölték. 1960-ban a Dán Akadémia tagjává választották. 1962. szeptember 7-én hunyt el Rungstedlundban, egykori kenyai otthona ma múzeum. Ifjúságáról Bille August dán filmrendező készül filmet forgatni az írónő hagyatékát kezelő alapítvány hozzájárulásával.