1990. november 7-én halt meg Sommiersben Lawrence Durrell angol író, az Alexandriai négyes szerzője. Alakja szerepel öccse, a zoológus Gerald Durrell korfui témájú könyvei, így a Madarak vadak, rokonok és a Családom és egyéb állatfajták lapjain.
„A fikció maga az élet, és ezt mind a hárman magunk más-más módján mondjuk ki, mindegyikünk a maga egyéniségéhez képest értelmezi.” (Lawrence Durrell: Alexandriai négyes)
1912. február 27-én született Lawrence Durrell Indiában, a tibeti határ közelében fekvő Dzsalandár városában. Egész életében azt vallotta, hogy három kultúra, az európai, az indiai és a tibeti keveredése határozta meg a gondolkodását, de leginkább „tibeti mentalitása” van. Boldog gyermekkora tizenegy éves korában ért véget, amikor hajóra tették, hogy Angliában immár formális oktatásban részesüljön. A szigetországot azonban sivárnak és unalmasnak találta, „mintha élve felboncolták volna”. Nehezen viselte az iskolákat, egyetemi vizsgáit már le sem tette. Ehelyett elhatározta, hogy író lesz, bár eleintenehezen találta a szavakat.
Első regényét Charles Norden álnéven írta és nem sok feltűnést keltett, a második Panic Spring pedig a szerzőt ért számtalan hatást tükrözi. Életét két szerencsés esemény változtatta meg: 1935-ben sikerült rávennie családját, hogy Korfu szigetére költözzenek, ahol nemcsak olcsóbban élhettek, hanem elmenekülhetett az unalmas angol tél elől, a szikrázó Görögország pedig visszahozta India ízét. A másik fordulópont Henry Miller Ráktérítő című regénye volt, amelyet elolvasva rajongói levelet küldött a szerzőnek és ezzel negyvenöt éves barátság vette kezdetét.
„- Minek kínlódunk ezen a ronda éghajlaton? – kérdezte hirtelen, és az esőverte ablakra mutatott. – Nézz oda ! És, ha már itt tartunk, nézz meg minket is… Margo csupa hólyag, mint a forró, piros kása … Leslie egy-egy mázsa vattát töm a fülébe, úgy mászkál… Gerry olyan hangokat ad ki, mint- ha farkastorokkal jött volna a világra… És nézd meg magadat: napról napra ványadtabb és elgyö-törtebb vagy.
Mama kikukkantott egy hatalmas könyv mögül, melyen ez volt olvasható: Egyszerű receptek Rádzsputanából.
– Ugyan, szó sincs róla – mondta méltatlankodva.
– De bizony – erősködött Larry –, már-már olyan vagy, mint egy ír mosónő… a családod pedig akár egy sor illusztráció valami orvosi enciklopédiából.
Mamának nem jutott eszébe megsemmisítő válasz, beérte hát egy lesújtó pillantással, mielőtt visszavonult a könyve mögé.
– Napsütés kell nekünk – folytatta Larry. – Nincs igazam, Les?… Les… Les!” (Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták; Fordító: Sárközi Györgyné)
A második világháború alatt, 1941-ben menekülnie kellett Korfuról, feleségével és kislányával Kairóban telepedett le. Egy év múlva elvált feleségétől és Alexandriában a Brit Információs Iroda sajtóattaséja lett, erősen hatott rá a kozmopolita, vegyes kultúrájú város. Itt ismerkedett meg későbbi második feleségével, akiről az Alexandriai négyes egyik főszereplőjét, Justine-t mintázta. 1945-ben visszatérhetett az imádott Görögországba, két évig Rodoszon élt. 1947-48-ban Argentínában a British Councilt vezette, majd Belgrádban lett sajtóattasé.
„Nem különös, hogy a mi szemünkben nem volt semmiféle ellentét a kereszt meg a félhold között? Ezt az ellentétet teljes egészében Nyugat-Európa agyalta ki. Ugyanígy a kegyetlen és hitetlen mohamedán rémképe is Nyugaton született. A mohamedánok sohasem üldözték a koptokat vallási okokból. Ellenkezőleg: a Koránból is kitetszik, hogy Jézust igaz prófétaként tisztelik, Mohamed előfutárát látják benne. Emlékszek, Leila a minap idézte a surák-ból a gyermek Jézus leírását, amint életet lehet a kis agyagmadarakba, amelyeket a többi gyerekkel együtt formál…
– Emlékszem.
– Hiszen Mohamed sírjában is van egy üres fülke, amely Jézus testére vár – jegyezte meg Leila. – Mert a jóslat szerint Medinában, az Iszlám kútfejében kell őt eltemetni, emlékszik? Itt Egyiptomban mindenki, kivétel nélkül mindenki tiszteli és szereti a keresztények Istenét.
Ma is. Kérdezzen meg akárkit, kérdezze meg akármelyik müezzint. (Ez annyit jelentett, mintha azt mondaná: „Kérdezzen meg akárki igazmondót”, mert tisztátalan embert, iszákost, elmebeteget vagy asszonyi személyt semmiképp sem tekintenek arra méltónak, hogy a muzulmánokat imádságra szólítsa.)” (Lawrence Durrell: Alexandriai négyes)
1952-ben házat vett Cipruson, angoltanításból tartotta fenn magát. A sziget békéjét hamarosan a ciprusi görögök, az ottani törökök és a britek közötti háború dúlta fel. Az egymással harcoló ellenfelek közé szorult író felhagyott a tanítással és újra az angol kormány szolgálatába állt Nicosiában. Kiábrándító tapasztalatait az 1957-ben megjelent Keserű citrom című könyvében összegezte.
Még Cipruson belefogott legjelentősebb alkotása, az Alexandriai négyes első kötetének írásába, a monumentális művet végül Dél-Franciaországban fejezte be. Az 1957 és 1960 között megjelent, világsikert arató könyvet Durrell „négyfedélzetű” regénynek nevezte. A négy könyvben sajátos „körkörös” szerkezetet használt az emberi kapcsolatok és a szerelmi szenvedély bonyolultságának elemzésére. A hatalmas koncepciójú műben a részben párhuzamosan futó cselekményben négy különböző szemszögből mutatja be az egyiptomi világváros nagypolgári köreinek társadalmi, pszichológiai és szexuális életvitelét. A regényből George Cukor forgatott filmet 1969-ben Anouk Aimée főszereplésével.
Később keletkezett regényei és versei a tetralógia népszerűségét már nem tudták túlszárnyalni. Élete utolsó éveit tragédiák árnyékolták be: még kétszer nősült, de harmadik felesége meghalt, elsőszülött lánya öngyilkos lett.
1990. november 7-én halt meg Sommiersben. Lawrence Durrell alakja szerepel öccse, a zoológus Gerald Durrell korfui témájú könyvei, így a Madarak vadak, rokonok és a Családom és egyéb állatfajták lapjain.
