„Nagy pironkodva előállt Dömdödöm, akiről mindenki tudja, hogy csak annyit tud mondani, dömdödöm.” 85 éves lenne Lázár Ervin Kossuth-díjas író, Berzsián, Dideki, Dömdödöm, Mikkamakka, Ló Szerafin és számos más, népszerűségéből semmit nem vesztő mesealak megálmodója.
„Olyan világban élünk, amelyben már nemigen hisz senki senkinek – írta Hankiss Elemér. – De van egy író, Lázár Ervin, akinek hiszünk. Mert ő a hihetetlenről ír. Arról, hogy van örömteli meglepetés és szép szomorúság, van a világban még titok és jóság. Arról ír, hogy mégiscsak jó, fájdalmas és nagyszerű dolog embernek lenni.”
Lázár Ervin 1936. május 5-én Budapesten született, de szülőföldjének a Tolna megyei Alsórácegrespusztát tekintette, ahol családja 1938 és 1951 között lakott. Szekszárdon érettségizett, majd az ELTE bölcsészkarán, újságíró szakon tanult, később magyartanári diplomát szerzett. 1956-ban Nyíregyházára, majd néhány vargabetű után Pécsre került, s az 1959-ben megindult Esti Pécsi Napló című lap munkatársa lett. Közben írásai jelentek meg a Dunántúli Naplóban is, s egy ideig a Jelenkor szerkesztője volt, itt jelent meg első novellája.
Lázár Ervin jellegzetes műfaja a mesenovella lett. Sajátos hangú, nyelvi játékkal, humorral és szeretettel teli meséi a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt népszerűek lettek. Filmszerű stílusa miatt írásaiból számos rádiós, színpadi és filmes feldolgozás készült.
Első meseregényét, A kisfiú meg az oroszlánok című könyvet a Móra Könyvkiadó jelentette meg 1964-ben, s néhány évvel később nagy sikerű tévéfilm is készült a Bruckner Szigfrid nevű oroszlán és egy kisfiú különös barátságának történetéből.
1965-ben az Élet és Irodalomhoz került tördelőszerkesztőnek, 1971-ig volt a lap munkatársa, ezt követően szabadfoglalkozású író lett. Első novelláskötetét Csonka csütörtök címmel a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg (a Magvetőnél azzal utasították vissza írásait, hogy úgy rosszak, ahogy vannak, de legfőképpen életidegenek). Ettől kezdve felváltva írt meséket és felnőtteknek szóló novellákat, valamint hang- és bábjátékokat.
„A négyszögletű kerekerdő egy olyan világnak a jelképe, ami nincs. De nagyon jó volna, ha lenne. A meséimben úgy szerepel, mint a béke szigete, még akkor is, ha néha-néha föltűnik benne a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon.”
Írásaira jellemző egyedi, a valóságot egyszerre a gyermek és a felnőtt szemszögéből szemlélő látásmódja, sajátos humora, nyelvének játékossága, ötletes szócsavarásai. 1973-ban jelent meg a Buddha szomorú című novellás, valamint A hétfejű tündér című mesekötete.
„Nagy pironkodva előállt Dömdödöm, akiről mindenki tudja, hogy csak annyit tud mondani, dömdödöm.
Így szavalt:
Dömdödöm, dömdödöm,
dömdö-dömdö-dömdödöm
– Nem ér! – rikoltozott Bruckner Szigfrid. – Akkor én meg azt mondom, hogy:
Prampapam, prampapam,
prampa-prampa-prampapam
– Nono – mondta Mikkamakka –, csak azért kiabálsz, mert nem tudod, mit jelent Dömdödöm verse.
– Miért, mit jelent?
– Azt, hogy mindannyiunkat nagyon szeret.
– Engem is? – kérdezte gyanakodva Bruckner Szigfrid.
– Persze, téged név szerint is megemlített – mondta Mikkamakka.
– Éljen Dömdödöm – kiáltott Bruckner Szigfrid –, adjuk neki az első díjat!
– Adjuk! – kiabálták a többiek.” (Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő)
1979-ben látott napvilágot egyik legnépszerűbb műve, a Berzsián és Dideki, amelyben a főhősök nevét Fruzsina leányától „kölcsönözte”, e meseregényéért 1982-ben Andersen-diplomával tüntették ki. Ugyancsak nagy sikert aratott A Négyszögletű Kerek Erdő című kötete, amelynek ötletes nevű szereplőiben a felnőtt olvasók könnyen ráismerhettek bizonyos embertípusokra, a különböző helyzetekben megnyilvánuló emberi magatartásformákra. A könyv 1986-ban megkapta az Év Könyve jutalmat, amelyet 1989-ben, majd 1996-ban a Bab Berci kalandjai és a Csillagmajor című kötetek is elnyertek.
A Franka cirkusz címmel 1990-ben jelent meg hangjátékainak gyűjteményes kiadása. Lovak, kutyák, madarak és A manógyár című kötetei elnyerték az Év Gyermekkönyve kitüntetést. Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből mozifilm is készült, s a Csillagmajor című novelláskötet három elbeszélése alapján készült A porcelánbaba című film. Bogármese címmel Zsófi lányával közösen írt mesekönyvük is megjelent.
1989-től ismét különböző irodalmi folyóiratoknál töltött be állást, 1995 és 1998 között a Magyar Írószövetség elnökségének tagja volt. A Magyar Művészeti Akadémia 1994-ben választotta tagjai sorába. Munkásságáért 1974-ben József Attila-díjat, 1990-ben Déry Tibor-jutalmat, 1992-ben Soros-életműdíjat, 1996-ban Kossuth-, 1998-ban Magyar Művészetért, 2005-ben pedig Prima Primissima Díjat kapott. Budapesten halt meg 2006. december 22-én.
Lázár Ervin meséi mellet jobb gyereknek lenni és jobb szülőnek, felnőttnek lenni is, hallgatni becsukott szemmel az ő írásait éppen olyan, mint amikor a legvarázslatosabb rajzfilmet nézzük, látunk és érzünk mindent, ami szeretni való figuráival történik.
