„Édesem, a világ úgyszólván minden mást meg tud bocsátani, csak azt nem, ha valaki a maga dolgával törődik.” Egyetlen nagyregénye, az Elfújta a szél romantikus jelenetei, valamint főszereplői az amerikai mítosz részévé váltak. 65 éve halt meg Margaret Mitchell amerikai írónő.
Margaret Mitchellt egykönyves íróként tartja számon az irodalomtörténet. A visszahúzódó, szemérmes, magának való írónő nehezen birkózott meg a népszerűséggel és a média erőszakosságával. Végakarata szerint minden személyes iratát megsemmisítették, így csak hosszú évtizedek után derült ki, hogy hátrahagyott egy fiatalon írt kisregényt is. Hatvanöt éve, 1949. augusztus 16-án gázolták halálra Margaret Mitchell amerikai írónőt. Az Elfújta a szél című világsikerű regény szerzője 1900. november 8-án Margaret Munnerlyn néven Atlantában látta meg a napvilágot. Orvosi tanulmányait félbe kellett hagynia, ezután az Atlanta Journal munkatársa lett.
Az Elfújta a szél története
Amikor a szorgos újságírónő a húszas évek végén eltörte a karját, s a kényszerű tétlenség idején kockás füzetekbe regényt kezdett körmölni, még maga sem sejtette, hogy minden idők egyik legsikeresebb könyvét veti a papírra. Tíz évig dolgozott a regényén.
„Az élet nem tanította még meg, hogy aki lassan jár, tovább ér. Ott feküdt bizakodó bátorsággal az ezüst holdsugárban, és szőtte a terveket, amilyen terveket a tizenhat éves lányok szőnek, mikor az élet olyan szép még, hogy a kudarc képtelenségnek látszik, és egy csinos ruha meg édes arcocska elegendő fegyvernek tűnik a sorssal szemben.” (Margaret Mitchell: Elfújta a szél)
Scarlett O’Hara romantikus története az amerikai polgárháború időszakát és az azt követő újjáépítést íveli át, egyértelműen a Dél álláspontját eszményítve. Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős, amikor e monumentális regény első lapjain találkozunk vele – és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A közben eltelt tizenkét esztendő nem csak Scarlett életében sorsformáló időszak: átalakul szűkebb környezete, de tágabb pátriája, az amerikai Dél is – mert közben lezajlik az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amely mindkét félnek mérhetetlen szenvedést okoz.
Margaret Mitchell, maga is a Dél szülötte, tízévi gondos kutatómunka után részletes és hű képet fest a háborús Dél megrázó hétköznapjairól s a vereség utáni újrakezdés megpróbáltatásairól. Az Elfújta a szél rendkívül olvasmányos, de művészi értékét tekintve csupán a szórakoztató irodalom szintjét üti meg, ennek ellenére – vagy éppen ezért – minden idők egyik legnagyobb könyvsikerének bizonyult.
„Végül is, a holnap csak egy újabb nap.”
A csaknem ezer oldalas mű 1936. július 6-án jelent meg, s a Biblia után máig ez a legolvasottabb könyv az Egyesült Államokban. Az első öt év alatt három és félmillió példány talált gazdára, volt, amikor egyetlen napon ötvenezer példányt adtak el. A regényt minden jelentősebb nyelvre lefordították (magyarul először 1937-ben Kosáryné Réz Lola fordításában jelent meg), becslések szerint még ma is kétszázezer példány kel el belőle évente. 1937-ben Pulitzer-díjat kapott Mitchell.
Filmjogait még 1936-ban 50 ezer dollárért vette meg a jó szimatú producer David O. Selznick – elsőkönyves szerzőnek ennyi pénzt addig még nem fizettek. A filmváltozat 1939-ben készült el, szintén rekordnak számító 3,9 millió dollárért Victor Fleming rendezésében, Vivien Leigh és Clark Gable főszereplésével. A befektetett összeg minden centje busásan megtérült, a kilenc Oscar-díjjal kitüntetett alkotás máig a legnagyobb bevételt hozó film (számításba véve az inflációt is).
Margaret Mitchell az óriási siker és a könyvkiadók ostroma ellenére sem volt hajlandó a történet folytatására, holott műve nem úgy ér véget, ahogy ezt egy romantikus szerelmi történettől az olvasók elvárták. Az írónőnek később erre módja sem lett volna, atlantai háza előtt gázolta halálra egy részeg taxisofőr 1949. augusztus 16-án.
A közakarat azonban kikényszerítette a folytatást, a megbízást 1988-ban a közepesen sikeres történelmi tárgyú alkotásaival ismertté vált Alexandra Ripley kapta meg. Ő előtanulmányként hatszor olvasta el a regényt, sőt kéziratos másolatokat is készített, hogy beleélje magát annak stílusába. A Scarlett 1991-ben jelent meg egyszerre negyven országban, tizennyolc nyelven. A könyv nők millióinak körében aratott sikert, a kritikusok részéről azonban lesújtó bírálatban részesült. A Scarlettből 1993-ban nyolcórás tévéfilmsorozat készült, amelynek nézettsége ugyan igen magas volt, de távolról sem bizonyult olyan sikeresnek, mint az Elfújta a szél. Érdekesség, hogy elkészült a regény „ellenpólusa” is, amely a rabszolgák szemszögéből beszéli el a történetet, de ennek megjelenését az örökösök megakadályozták.
Elsüllyedt a múlt
Mitchell 1949-ben bekövetkezett halála után elpusztították azt összes személyes iratát és írását, sőt még az Elfújta a szél kéziratát is. Majd hatvan évvel később a lehetetlen vált valóra: kiderült, hogy létezik még egy Margaret Mitchell-történet. Sőt, az írás méltó előde Amerika oly közkedvelt eposzának. A rövid történet, az Elsüllyedt múlt, amelynek középpontjában a szerelem és tisztesség él, egy pusztulásra ítélt dél-csendes-óceáni szigeten, Laysenen játszódik, s még akkor is méltán érdemelne ki minden dicséretet, ha egy tehetséges fiatal írónő egyetlen írása lenne. De természetesebb nem erről van szó; és az Elsüllyedt múltban talán épp az a szép hogy sok szempontból az Elfújta a szél lenyűgöző előde: két férfi főszereplője közül az egyik egy úriember, a másik pedig faragatlan fickó, akinek az is elég, hogy az imádott szabadelvű nő egyáltalán figyelemre méltassa; a nő, aki számára viszont a tisztességes mindenekelőtt való; az írónő egy megint csak eltűnt világot idéz meg.
Margaret Mitchell az elbeszélés két vonalas füzetben található kéziratát egy fiatalkori kérőjének, Henry Love Angelnek ajándékozta. Angel jól megőrizet a füzeteket, csakúgy, mint Mitchell hozzá írott intim leveleit, az évek során összegyűlt közös fotóikkal együtt. Jó fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Henry Love Angel fia rájöjjön arra, hogy mi maradt rá örökül, és elvigye az elbeszélést, a leveleket és a fényképeket az „Út Tarába” múzeumba.
Margaret Mitchell atlantai háza ma turistaattrakció, miként a közelben berendezett, a könyvnek és a filmnek szentelt múzeum, és az elképzelt O’Hara ültetvény, a Tara regénybeli helyén létesített másik múzeum is.
