„Nincs még egy olyan lenyűgöző és kutatásra érdemes terület, mint a természet tanulmányozása.” 165 éve, 1856. július 10-én született Nikola Tesla, a valaha élt egyik legzseniálisabb feltaláló, akinek a nevéhez több száz szabadalom fűződik, jóllehet ötleteinek java részét mások védették le.
1. Hétéves korától hitt a misztikus dolgok
Nikola Tesla, a különc és feltaláló 1856. július 10-én született a horvátországi Smiljanban egy szerb ortodox lelkész fiaként. A grazi és a prágai műegyetem hallgatója volt, de apja halála után – miután a tandíjat nem tudta fizetni – félbe kellett szakítania tanulmányait.
A fiatal Nikola gyermekkorának meghatározó eseménye volt az a nap, amikor tanúja volt bátyja, Dane halálának. A tragédiát követő években kezdte Tesla látni a körülötte levő levegő áramlását „tele élő lángnyelvekkel”.
Budapesten, a Ganz gyárban kezdett dolgozni, itt ismerkedett meg Puskás Ferenc mérnökkel, ő ajánlotta be bátyjának, Puskás Tivadarnak, aki 1882-ben alkalmazta az Edison cég általa vezetett párizsi kirendeltségénél, 1883-ban itt valósította meg indukciós motorját.
2. A Tesla rövid ideig az árokásással tartotta el magát
Tesla 1884-ben fejében tucatnyi nyelvvel, zsebében néhány centtel, egy repülőgép tervével és egy Edisonhoz szóló ajánlólevéllel utazott Amerikába. A fiatal tudós azzal a reménnyel indult útnak, hogy közvetlenül az Edisonnak, az elektromos világítás és áramellátás eljuttatásának vezető alakjának dolgozhat majd.
Edison alkalmazta is, de a két nehéz természetű ember nem tudott sokáig együttműködni. Miután Edison „véletlenül” megemlítette, hogy 50 000 dollárt fizet a továbbfejlesztett egyenáramú generátor tervezéséért, Tesla szinte alvás nélkül, éjszakákon át dolgozott, amíg rá nem jött a megoldásra. Edison azonban nem volt hajlandó kifizetni az ígért összeget, azt állítva, hogy csaj viccelődött.
De nemcsak az anyagiakon különböztek össze, hanem azon is, hogy Edison az egyenáramra, míg Tesla a váltóáramra esküdött. Teslának néhány hónap után távoznia kellett, Tesla a váltakozó áramú kutatásaihoz és saját elektromos vállalatának megalapításához támogatókat keresett ez idő tájt a felfedező napi 2 dollárért árkokat ásott, hogy megéljen valamiből. Végül Edison nagy ellenfeléhez, George Westinghouse-hoz kopogtatott be, aki hatalmas összegért rögvest megvette tőle váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait.
Edison ez egyszer tévedett, a Tesla-Westinghouse váltóáramú rendszer legyőzte az ő egyenáramú szisztémáját. Holott a harcban mindent bevetett: ő járta ki New York állam vezetésénél, hogy a kivégzésekre váltóárammal működő villamosszéket használjanak – bár erre a célra az egyenáram alkalmasabb -, majd szörnyülködve nyilatkozott a váltóáram halálos természetéről.
Tesla a kapott pénzből saját vállalatot alapított. Kutatta a szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás módjait, bemutatóin a váltóáramhoz fűződő félelmeket a saját testén átvezetett árammal próbálta oszlatni.
3. Mark Twain segítségével Tesla majdnem felfedezte a röntgensugarakat
Mark Twain író és Nikola Tesla az 1890-es években lettek barátok, részben annak köszönhetően, hogy Twain egész életen át rajongott a technológia és az új találmányok iránt. Egy késő este Tesla laboratóriumába látogatott Twain az egyik első fényképnek pózolt, amelyet izzólámpa világított meg,
1895-ben Tesla és Edward Ringwood Hewett fotós ismét meghívta Twaint a laboratóriumba, hogy egy újabb fényképhez pózoljon. A fényképet egy Crookes-cső nevű elektromos eszköz segítségével világításával készítettek el. Amikor Tesla átnézte a negatív fényképet, foltosnak találta, és úgy vélte, hogy tönkrement a lemez. Csak hetekkel később, miután Wilhelm Röntgen német tudós bejelentette, hogy felfedezte a Crookes-csövek által létrehozott „röntgensugárzást”, jött rá Tesla, hogy Twain fényképét a kamera fémcsavarjainak röntgen árnyékai „rontották el”.
4. Csak Amerikában 121 szabadalmat jelentett be
1891-ben találta fel a nevét viselő tekercset, amelyet a rádiókban és tévékben ma is használnak. Csak Amerikában 121 szabadalmat jelentett be, ma lényegében minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül.
1895-ben ő tervezte meg a világ első váltóáramú vízi erőművét a Niagara vízesésnél, amely Buffalo városát látta el árammal.
1898-ban rádióval irányított csónakot mutatott be, és feltalálta a rádiót is (ám ezért 1909-ben az olasz Marconi kapott Nobel-díjat). Egy évvel később – felismerve, hogy a Föld vezetőként használható, s egyes frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre – 40 kilométer távolságról, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, s 40 méteres villámokat keltett az ionoszféra energiájával.
Ő találta fel a távirányítót, a tachométert, a földenergia fűtésre történő felhasználását, kutatásain alapul a rádióerősítő, a neonlámpa, a mikrohullám.
5. Állításai a világűrből érkező jelek fogadására beigazolódtak – egy évszázaddal később
Tesla alakja köré legendák szövődtek: állítólag földön kívüliek jeleit fogta, kidolgozta az időutazást és feltalálta az “üzemanyag nélküli” motort, amely bárhol fellelhető anyagokat használ fel. Bár nyilatkozatai szerint az utóbbi kérdést megoldotta, találmányát sohasem mutatta be, az összeesküvés-elméletek hívei szerint azért, mert tartott az olajcégek bosszújától.
1899 nyarán a Tesla egy helyszíni laboratóriumot hozott létre Colorado Springsben. Egy júliusi napon, a villámlások nyomán, a Tesla felszerelése sípolássorozatot adott. Vizsgálódásai után arra a következtetésre jutott, hogy a jeleknek egy másik bolygóról kell származniuk. A következő karácsonykor, válaszul az Amerikai Vöröskereszt arra a kérésére, hogy jósolja meg az elkövetkező évszázad legnagyobb tudományos eredményét, Tesla ezt írta: „Testvéreim! Üzenetet kaptunk egy másik, ismeretlen és távoli világból. Ez így szól: egy… kettő… három…”
1996-ban amerikai tudósok közzétettek egy tanulmányt, amely megismételte Tesla kísérletét, és megmutatta, hogy a jelet valójában az Io hold okozta, amely áthaladt a Jupiter mágneses mezején.
1900-ban a milliárdos J. Pierpont Morgantól kapott pénzből adótornyot kezdett építeni, hogy az egész világot besugározza képekkel és hírekkel, de az üzlettől végül a pénzember visszalépett.
Tesla ezután azt javasolta, hogy a kiöregedett hadihajókat áramfejlesztőként hasznosítsák, ami meg is valósult. Antennarendszerét, amely vezeték nélküli átvitelt tett lehetővé, ma is használják, de a szabadalmat akkor sok évre titkosították. Tesla dolgozta ki a mágneses aknák elleni védelmet is.
6. Nem kapott Nobel-díjat
Bár számos kitüntetést kapott, és 1931-ben, 75. születésnapja alkalmából a Time magazin címlapján szerepelt arcképe, élete nagy csalódása maradt, hogy a Nobel-díjat nem kapta meg.
1912-ben félhivatalosan felmerült, hogy Edisonnal megosztva veheti át a kitüntetést, de Tesla felháborodva utasította vissza, hogy vetélytársával akár csak ilyen összefüggésben is együtt említsék. A díjat végül a mindkettejüknél kevesebb érdemet szerzett svéd Gustaf Dalén vehette át.
Tesla mindig is hajlamos volt a neurózisra és a sértődésre, ráadásul tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól, és csak olyan szobában volt hajlandó megszállni, melynek száma osztható volt hárommal. Élete vége felé úgy vélte, hogy a hosszú élet titka: a lábujjhúzás.
Tesla egész életét átitatta az önmegfigyelés, élete vége felé az optimális emberi étrendet kívánta elérni, amely szerint tejen és mézen kívül szinte alig evett mást. Az elmélete szerint ez a két dolog az élelem legtisztább formája. Emiatt erősen lefogyott. Részben e szegényes étrend és nyúzott kinézete miatt alakult ki az az elterjedt tévhit, hogy teljesen elszegényedett élete végén.
7. Utolsó éveiben szinte teljesen visszahúzódó életet élt
Bár évtizedek óta része volt New York elit társadalmának, az életkora és az elszegényedése egyre elszigeteltebbé tette a Teslát, egyre olcsóbb szállodákban élt egyedül. Élete végén galambokat etetett a New York-i parkokban, rájuk pazarolva érzelmeit, amelyet embertársainak képtelen volt átadni. Mindazonáltal a sikeres és elismert showman-feltalálói napjainak egyik elemét megőrizte népszerű sajtótájékoztatók formájában, amelyeket minden július 10-én megtartott születésnapja megünneplésére.
A magányos és elszegényedett Tesla nyolcvanhat éves korában, 1943. január 7-én New Yorkban halt meg. 1960-ban teslának nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét (jele T), hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett. A nevével alapított díjat 1975 óta osztják évente. A világ legnagyobb Tesla-emlékművét (egy több mint öttonnás, 6x3x3 méteres alkotást) 2014-ben Prágában avatták fel.
A teljesen elektromos autókat gyártó, 2003-ban alapított, mára rendkívül sikeressé vált amerikai cég is Tesla nevét vette fel.
Bár a neves tudós szinte összes találmányát az Egyesült Államokban hozta létre, Szerbia és Horvátország egyaránt a maga fiának vallja. Érveket mindkét fél felhozhat, hiszen Horvátországban született szerb szülőktől, s bár mindössze egyetlenegy napot töltött Szerbiában, a hamvait tartalmazó urna a belgrádi Tesla Múzeumban található.
A horvátok a délszláv polgárháborúban (1992-1995) lerombolták Gospicban álló szobrát, mert a tudóst szerb származásúnak minősítették, ugyanakkor Horvátországban később Tesla-emléknappá és nemzeti ünneppé nyilvánították születésnapját, július 10-ét.
Hamvait családja beleegyezésével 1957-ben szállították Szerbiába az Egyesült Államokból, s állították ki a nevét őrző belgrádi múzeumban.
